A füvesasszonyokról az embernek nagykendőbe bújt boszorkányos tekintetű öregasszony jut az eszébe, még véletlenül sem egy derűs, mosolygós fiatalasszony. Márpedig én ilyennel találkoztam, Bernáthné Országh Vandának hívják, és Verőcén telepedett le a férjével. A kertjükben felépült fűszerspirál építéséről beszélgettünk, az ötlet születésétől a megvalósításig.
Végvári Györgyi: Mióta éltek Verőcén?
Országh Vanda: 2009-ben költöztünk ide, az Eresztvényben vettünk meg egy téliesített víkendházat. Jómagam a Fertő tó környékéről érkeztem, Gyuri, a férjem, budai srác. Gyönyörű ez a vidék, a hegy és víz találkozása megfogott bennünket. Örülünk, hogy itt találtunk otthonra.
VGy: Mivel foglalkoztok? Milyen kapcsolatban áll a foglalkozásotok a gyógyfüvekkel?
OV: Óvónő az eredeti végzettségem, ennek a pályának különleges ágát űztem: őrvidéki-burgenlandi óvodákban tanítottam a kisgyerekeket magyar nyelvre és kultúrára. Ugyanakkor sokat kézműveskedtem, a nemezelés és a batikolás a fő műfajom. Ezért is szeretnék beindítani nemsokára egy ilyen profilú saját műhelyt, ahol gyerekcsoportokat fogadhatnék. Édesanyám természetgyógyász, ez inspirált, hogy fitoterapeuta végzettséget szerezzek. 2006-ban ki is tanultam, a bükki füvesembert, Szabó Gyuri bácsit tekintem az egyik mesteremnek. A férjem számítástechnikával foglalkozik, de a fűszerspirál elkészítésében oroszlánrészt vállalt.
A fűszerspirál – Fotók: Bernáth György |
VGy: Máris a témánál vagyunk. Honnan jött az ötlet? Mi is az a fűszerspirál?
OV: Spirálalakban fölfelé törő, mesterségesen felépített domb. A kövek közé különféle talajfélék kerülnek, ebbe vannak elültetve a gyógy- és fűszernövények. A spirálban egészen kicsin léptékben mikroklíma alakul ki. A csúcson élnek a mediterrán növények, alul pedig a nedvességet, hűvösebbet igénylő füvek. Számunkra egyébként a fűszerspirál megépítésének az ötlete Dortmundban fogant meg.
VGy.: Dortmundban?
OV: Igen. Ott, a Szent Péter templom kertjében láttunk ilyet először. Szinte spirituális élmény volt látni a sok hívőt, amint birtokba veszik az építményt, és jó érzés volt velük együtt részt venni az elmélkedésben. Ugyanezt láttuk a budapesti jezsuita rendházban is, tehát a spirál, mint forma adott volt. Aztán hozzájutottunk a Cser Kiadó fűszerspirálról szóló könyvéhez, így ötvöződtek a füvekről tanultak ezzel a különleges formával.
A fűszerspirál építése |
VGy: Ezután nyilván valakit fölfogadtatok, hogy építsen nektek egy ilyet.
OV: Szó sincs róla! A férjem építette, és közel fél évig tartott a munka. Az egész folyamatot megörökítettük fotókon, a kövek lerakásától kezdve a földtömörítésen át egészen a beültetésig. A tömörítés volt érdekes dolog, barátaink gyerekei megörültek, egész áldott nap föl-le rohangásztak, annyira tetszett nekik az egész. Már alig várják, hogy az egynyári növények kikerüljenek, és ismét játszhassanak ott egy jót. Rengeteg gyógynövény és fű nőtt, bőségesen tudtam szárítani belőlük, a szárított csokrok már ott lógnak az alakuló kézműves műhelyben. Aztán majd kis textilzacskóba töltöm őket, és felhasználjuk az egészségünk védelmére, de tervezem a különféle vásárokon való részvételt is.
VGy. A végeredmény nagyon megnyerő. Jó érzés lehet látni, hogy hogyan jut el valami új az ötlettől a megvalósulásig.
OV: Bizony jó. Úgy szoktam fogalmazni, hogy a célomat elértem: megláttuk, megszerettük, megvalósítottuk, és mindeközben gyermekek játékául szolgált. Igaz, rengeteg munkával járt, nyáron sokat kellett dolgoznunk vele, de az eredmény önmagáért beszél. Alig várom, hogy a kézműves műhely is beinduljon, megmutathassam az érdeklődőknek és az egész teret gyerekek népesítsék be.
A fűszerspirál esti fényekben |
Ha úgy tetszik, visszatérek egy kicsit az eredeti hivatásomhoz, kiegészülve mindazzal, ami tudást azóta magunkba szívtunk, legyen az akár a spirálkészítés, akár a nemezelés vagy a batikolás, v
agy éppen a gyógyfüvek ismerete. De szívesen írnék a gyógynövényekről rendszeresen a Kisdunára is, természetesen akkor, ha van rá igény?
Kapcsolódó:
– A Világ-Virág Kézműves műhely elérhetőségei