“Kifutott a tollam!”

0
2064

bolton_abbey
Angliába is beköszöntött az ősz. Október végén, ha szerencsések vagyunk, még kedvünkre túrázhatunk csodás vidékeken. Október végén zárul az első term az iskolában, kezdődhet az őszi szünet. Október végén szembesülhetek először a gyerekek tanulmányi eredményeivel.

Angliába is beköszöntött az ősz. Október végén, ha szerencsések vagyunk, még kedvünkre túrázhatunk csodás vidékeken. Október végén zárul az első term az iskolában, kezdődhet az őszi szünet. Október végén szembesülhetek először a gyerekek tanulmányi eredményeivel.

bolton_abbey
Bolton Abbey – őszi színek Fotók: Fekete Judit

Október utolsó péntekén szülői értekezleten, vagyis fogadóórán, vagyis ?nemt?mmin? voltam a srácok sulijában. Ez a típusú összejövetel szülő?diák?tanár triumvirátusában még nem indult el hódító útjára Magyarországon, mondjuk azt elegánsan: konzultáció. A tanítási idő alatt ? a gyerekeknek nincs okítás ?, előre megbeszélt időpontban kell befáradni a tutorhoz (magyarul osztályfőnök), aki tíz percet szán minden egyes érdeklődőre, és értékeli a diák addigi teljesítményét. (A dolgozó ember kategóriába tartozó szülők nem tudni hogyan oldják meg ? én szerencsére munkanélküli vagyok.)

Szóval reggel kilencre befáradtam a tanárhoz, természetesen fiaim kíséretében. Előre izgultam, mit fogok megérteni a magyarázatból, ugyanis épp olyan szülőnek tekintenek, mint a teremben bárkit, ugyanazokkal a kifejezésekkel, ugyanolyan sebességgel darálják el a mondandót. Igyekeztem a kulcsszavakra öszpontosítani, minden apró gesztusba belekapaszkodtam, a metakommunikációs jeleket csak úgy szívtam magamba ? aztán úgyis a gyerekekre szorulok, ha nagyon elakadnék. (Nincs mit szégyelleni, már jócskán leköröztek nyelvhasználat terén!)

Mind a két tanár dicshimnuszt zengett a fiúkról : ?amazing, lovely?, és így tovább ? az én kölkeimről lenne szó?! ?, kiemelve, hogy messze lekörözik angol anyanyelvű társaikat, pedig az English, csak második nyelv számukra. Aztán kétségbeestem, összeszorult a szívem, és a szülői felelősségről alkotott elképzeléseim dőltek halomba pillanatok alatt. Szegény gyerekek, ha eddig ép lélekkel és szellemmel megúszták ezt az ?oversea? kalandot, akkor most fognak begolyózni! Itt a tanároktól elismerést kapnak, mi meg otthon nyüstöljük őket, hogy lusták, nem tanulnak, nem szorgalmasak, nem érik el a? Magam előtt láttam az értékválságban tévelygő kamaszt bizonytalan lépteivel. Akkor most: hülye vagy lángész? Tanárként és szülőként még nemigen találkoztam azzal a variációval, hogy a tanár dicsér, a szülő szidalmaz. Már megint újat tapasztaltam!

Zavarodottságomat csak fokozták az otthoni történések. Figyeltem Ábelt, aki a magyar iskolából kapott angol dolgozatot próbálta megoldani a számítógépen ? elfelejtettem mondani, hogy még nyáron beirattuk magántanulónak egy kéttanítási nyelvű gimibe?! , na majd erről később ?, küszködött a nyelvtani szerkezetekkel, szabályokkal. Ilyenekről még maguk az angolok sem hallottak! (Az angol tanároknak eszük ágában sincs angol nyelvtant tanítani az angol diákoknak, a külföldieket meg főleg nem traktálják ezzel.)

Később sem lettem nyugodtabb, mert Dani mesélni kezdte, hogy ?kifutott a tolla? a németórán, Ábel pedig arról álmodozott, hogy mit fog ?felspórolni? év végéig! Pillanatok alatt egyértelművé vált, a gyerekeim angolból fordítanak vissza magyarra. Már ha fordítanak! Előfordul, hogy arra sincs idejük, meg türelmük.

bolton_abbey_2
Bolton Abbey – őszi színek

Közben azon töprengtem, hogyan fogom elmagyarázni Sárának a magyar ábécés olvasókönyvében található kifejezéseket, amivel az elsősöket tanítják az olvasásra: a ?kotyogó asszony?, a ?küllős kerék?, a ?kendermagos, pettyegetett tyúkom? biztos megakasztja majd! Talán így kezdődött a babeli zűrzavar is?!

Vagy az ?ahány nyelv, annyi ember? aranyigazsága próbál megvalósulni a szemem láttára, és még embrió állapotában van?

A gyerekeim tökéletesen társalognak, tanulnak, vizsgáznak angolul ? egy pillanatra sem hozza zavarba őket a ?present perfect continuous? alakja. És ugyanolyan szemtelen magabiztossággal mondanak magyarul sületlenségeket ? hiszen eddig mindenki megértette őket. Jellemző módon, csak én tördelem a kezem, sóhajtozom és aggályoskodom: ?Mondd már helyesen!? ? helyettem is.

Fekete Judit
Anglia

Kapcsolódó anyagok:
Mihez kell a bátorság?
Megszoksz vagy megszöksz?

Vízre magyar!