A Kisduna receptgyűjteménye.

Cipósütögetés

Sparhelt Leave a comment

A receptet Bettitől kaptam, és elég nehéz volt elképzelnem, hogy ebből valódi kenyér születik. De az lett belőle, a képen is látható, milyen mosolygós cipó készült el.

Bátran vágjon bele bárki, aki kedvet érez a házi kenyérhez, garantált a pompás, friss kenyér, és még izzadságcseppeknek sem kell a dagasztóteknőbe – akarom mondani a keverőtálba – cseppenniük. Mondhatni gyerekjáték. Egyre figyeljetek a sütéskor: a forró sütőre, a tetővel rendelkező sütőedényre, és az időre.

Készítsd elő a hozzávalókat: fél kg kenyérliszt – én a Nagyi titka nevűt használom – 4 dl langyos víz, másfél dkg friss élesztő, 1 púpozott teáskanál só, 2-3 evőkanál olaj. A hozzávalókat előző este összekeverem. Nem kell dagasztani, csak mint a nokedlitésztát, összeállítani. Ezután olyan edénybe teszem, amit le tudok takarni, és állni hagyom 10-12 órát.

Ha letelt az idő, lisztezett deszkára öntöm, és lisztes kézzel lelapogatom, úgy 2-3 cm vastagra, majd hajtogatom: lentről föl, balról jobbra, jobbról balra, végül le. A sütőt 230 fokra tekerem, beteszem üresen! azt az edényt, amiben sütni fogom, például  egy jókora jénai, aminek van teteje. Amíg  a sütő melegszik, a tészta pihen, amikor jó forró, beteszem az edénybe fejjel lefelé, és letakarom. Így letakarva sül a kenyerünk egy órát, majd kiveszem, és nem nyúlok hozzá, amíg ki nem hűl teljesen. Végig maradjon letakarva, hogy a gőzök még dolgozhassanak. Azért írtam le ilyen részletesen, mert látszik, hogy itt inkább a trükkök azok, amik segítenek.

SAM_2528

 

A friss kenyér vajjal, libazsírral, szilvalekvárral, mézzel gyerekkorunkat idézi. Nem beszélve a lakást betöltő illatról, ami nekem aztán tényleg bónusz, mivel a házunk udvarában működött régen a pékség.

u.i. A múltkor kellemes társaságban beszélgettünk, és meglepődve tapasztaltam, hogy többen próbálgatják a recepteket.  Ezúton is kérem az olvasókat, ne fukarkodjanak a visszajelzéssel, örömmel fogadom a tapasztalatokat írásban is. Levélcím: kisdunaonline@gmail.com

Marosi Málna

A szerző fotói