Nagymaroson minden O.K.

Harmadik ciklus, negyedik választás, 2006 óta a város élén. Petrovics Lászlóval beszélgettünk.

– Az idei önkormányzati választásokon a környék települései közül itt nem volt egyedül kihívója a polgármesternek, mi lehet ennek az oka?

– A nagymarosi politikai és egyéb szervezetek nem látták értelmét annak, hogy jelöltet állítsanak. Számomra ennek az volt az üzenete, hogy a választópolgárok nagy része elégedett volt az eddigi városvezetéssel. Az esetleges kihívók számára ezért a megmérettetés fölösleges kudarcot jelentett volna. A másik ok talán, hogy a 2014. október 13-án életbe lépett új önkormányzati törvény alapján a polgármesterek kevesebb bérezést kapnak, mint eddig. Nagymaroson ez bruttó 130.000 forinttal jelent kevesebbet. Németországban például sokkal nagyobb megbecsülésnek örvendenek az önkormányzatok, egy hozzánk hasonló kisváros polgármestere a hazai négyszeresét kapja kézhez.

– Maradjuk a választási eredményeknél, mit jelenthet a polgármesteri voksolásban a 200 érvénytelen szavazat?

– Ez a szám azokat jelenti, akik másra szavaztak volna, csak nem volt jelölt. Az országoshoz hasonlóan alacsony részvételi arány volt nálunk, de összevetve a korábbi magasabb részvételi arányokkal,  az ellenem szavazók száma nem változott. Számomra természetes, hogy nem mindenki van megelégedve, mert nem minden feladatra jutott idő, vagy forrás.

– Nézzük a képviselőket. A választási szórólapon megjelenik, mely képviselőkkel dolgozna együtt. Elégedett az eredménnyel?

– Abszolút. Örülök, mert olyan emberek kerültek be, akik eddig is sokat tettek Nagymarosért.

– Az alpolgármester egyben az óvoda vezetője, nem összeférhetetlen ez?

– Az önkormányzati törvény szerint nem és mi az alapján dolgozunk.

– Milyen nemzetiségi önkormányzatok alakultak? Mit tudnak hozzátenni az önkormányzat munkájához?

– Kettő alakult a német és a cigány nemzetiségi önkormányzat. A német nagyon sokat tesz a német nemzetiségi hagyományok megőrzéséért. Ezeket az értékeket tiszteletben kell tartani, és hogy ne vesszenek el, ápolni szükséges. Például, nagyon jól működik a sváb tánccsoport. A cigány nemzetiségi önkormányzat is jól működött, aztán volt egy átmeneti visszaesés, de most úgy látom, újra fellendülhet. A nagymarosi cigányságra egyébként méltán lehet a város büszke, mert a legtöbbjük tisztességesen dolgozik.

– A számokat tekintve Nagymaros a legeredményesebb pályázati pénzek megszerzésében, profi pályázatíró a titka?

– Igen, de elsődlegesen a hivatal profizmusát kell kiemelni. Büszke vagyok az alkalmazottakra. Állítom, a versenyszférában is megállnák a helyüket, de a köztisztviselői fizetésért is magas színvonalon dolgoznak. Ezen felül természetesen a jó lobbi-tevékenység is elengedhetetlen feltétel. Nálunk nagyon jó a városüzemeltetés, a pályázatokhoz a műszaki tartalmakat ők készítik el. Jó a városfejlesztési bizottság is mert, hasznos célokat fogalmaz meg. Végül nagyon fontos a biztonságos gazdasági háttér is, a megfelelő előfinanszírozás és a pályázati önrész biztosítása miatt.

– A kormány adósságátvállalása mennyiben érintette Nagymarost?

– A kompenzáció 322 millió volt, de az egy korábbi működési hitelből adódott. Négy éve stabilan működünk, 100 milliós működési hányt szüntettük meg, amely egyértelműen a jó gazdálkodásnak köszönhető.

– A mobilgát országos terv része?

– Igen. Országos terv részeként valósul meg, amely a Duna szakaszán igyekszik megvalósítani azoknak a településeknek a védelmét, amelyek veszélyeztetettek. A tervezéshez 15 millió forint önrész volt szükséges, ehhez kaptunk 40 milliót. A kivitelezés már 100%-os európai uniós támogatással valósult meg, mert az unióban is belátták, hogy az önkormányzatok soha nem lennének képesek az árvízvédelmet finanszírozni.

– Helyi alvállalkozók is közreműködhettek a megvalósításban?

– Alvállalkozóként helyi cégek is lehettek, a közbeszerzési eljárás mást nem engedett meg.

– A Kismaros felé eső szakaszon a főút és a házak, nyaralók közé kerül a mobilgát, mi ennek az oka?

– A védvonal három szakaszban épült meg. Az I. szakasz a Zebegény felé eső rész a Dámig. Ott nem kellett speciális szempontokat figyelembe venni, az ottani ingatlanoktól függetlenül folyhatott az építkezés a régi nyúlgáton. A II. szakasz a Duna-part belvárosi része, ott meg kellett hagyni a történelmi  városképet. Ezt a vonalat egyenként végig kellett az ott lakókkal beszélni, mert magánterületre nem építkezhettünk, attól 20 cm-re viszont már igen. A III. szakasz most épül. Ez a Kismaros felé eső rész, amely eredetileg üdülőterület volt. A múlt öröksége, hogy azokban az időkben, amikor kevesebb volt az árvíz ezen a részen, az önkormányzat – lakossági nyomásra – állandó lakhely létesítését is engedélyezte. Erre a területre három verziót nyújtottunk be a támogató szervezetnek, amely  a reálisan megvalósítható, költséghatékony változatot fogadta el. Emiatt a gát nem a Duna és a házak közé épül. De lakossági kérésre az elkövetkező időkben ennek a területnek a védelmét is feladatul tűztük ki.

– Ha jön az árvíz mennyi idő a védvonal felállítása?

– Van egy kiképzett helyi erő, amelyik két nap alatt felállítja a rendszert. E mobil elemeket a Maros Kft. telephelyén tároljuk. A 2,5 km szakaszt azért tudtuk megvalósítani, mert küllemében szerényebb, de funkcionálisan jobb kivitelt választottunk, ellentétben Szentendrével. A III. szakasz novemberre tervezett átadása után szeretnénk egy éles gyakorlatot tartani. A felállítás és lebontás költségeit is akkor fogjuk pontosan látni.

– Új testvérvárosa lett Nagymarosnak, eddig nem volt?

– Van már egy testvérvárosunk Kisgejőc, ez Kárpátalján van. A mostani Grevesmühlen, az Északi-tenger közelében fekszik, Németországban. A Nagymarosi Férfikórus 40 éve jár ide kórustalálkozókra, amelyhez az önkormányzat 2010-ben csatlakozott. A városvezetéssel nagyon jó kapcsolat alakult ki, a párbeszéd eredményként a német város lett testvérvárosunk. Első közös feladatunk egy hat országból álló esélyegyenlőségi projekt megvalósítása.

– Szálloda és termálvíz projekt, időről időre felmerül, mi az akadály?

– Az elmúlt 8 évben évente két befektetői társaságnak is megmutattuk. Mindenkit nagyon érdekelt, de egyértelműen az a visszajelzés mindenkitől, hogy gazdaságilag az idő nem alkalmas. Az oroszok, az izraeliek, a svédek és az olaszok továbbra is fenntartják szándékukat, az ingatlanpiac újbóli fellendülésekor, – amelyre vannak már biztató jelek – megvalósulhat.

– Miért csak most lett hivatalos strandja Nagymarosnak?

– A legnagyobb akadály mostanra hárult el és, a vízügy hozzájárult. Az erőmű kapcsán veszteglőhely volt kialakítva, amelyet legutóbbi kérelmünknél sikeresen felülvizsgáltak. Megfeleltünk az ÁNTSZ elvárásainak is, és mert most volt erre forrás (mellékhelyiség, öltöző, vízminőség-vizsgálat).

– Létrejötte óta milyen programok vannak a SIGIL Galéria- és Kávézóban?

– Kulturális programok valósulnak ott meg, amelyek közül legfontosabbnak azt tartom, hogy létrejöhetett egy helyi fotókiállítás a régi Nagymarosról. Szeretnénk egy állandó helytörténeti kiállítást is, amely hiánypótló lenne, és amelyhez rengeteg anyagunk van. Szándékaink szerint modern, interaktív kiállítóteremként szeretnénk működtetni.

– A civilek hová kerültek a mostani SIGIL Galéria és Kávézó épületéből?

– Felajánlottunk több helyet is az önkormányzati épületek közül, amelyet egyedül a NAKE nem fogadott el, ők sajnos elmentek Zebegénybe.

– Mi volt az ára a magas színvonalú közétkeztetésnek?

– A régi napközi teljesen elavult volt. A korábbi testület tagjaival és élelmezési szakértőkkel is azon fáradoztunk, hogy hogyan lehet az évi 7-10 millió mínuszt lecsökkenteni, vagy megszüntetni. Először is a bérleti jogviszonyt küszöböltük ki, és úgy terveztük, hogy  a konyhafelszerelést úgy alakítjuk ki, hogy az bérmegtakarítást eredményezzen, mégpedig leépítés nélkül. Megvásároltuk a Mátyás vendéglőt, uniós konyha áll rendelkezésre, nincsen bérleti díj.

– Mennyibe kerül a háromszori étkezés most a szülőknek?

– Az oviban 380 Ft/nap, az iskolában 400 és 420 Ft, az alsósoknak kevesebb, a felsősöknek több. De dupla ennyi a költsége, így a hiányzó összeget a kormányzat és önkormányzat teszi mellé.

Néder Sarolta