Utóirat

 

Nagymaros, Kismaros és Zebegény polgári lakosságának elhurcolása a szovjet kényszermunkatáborokba

1945 januárjának elején Nagymaros, Kismaros és Zebegény településekről közel hatszáz német származásúnak titulált polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunió kényszermunka-táboraiba, amely egy kis fejezetét jelenti a magyarországi polgári személyek Szovjetunióba deportálásának és ott kényszermunkára való kényszerítésének. Magyarország szovjet befolyás alá kerülésével az események tabu témának számítottak. A kollektív emlékezetben és a későbbi közbeszédben is a történtek olyan jelképes fogalmakkal jelentek meg, mint a malenkij robot vagy a Gulag. A valóság ennél jóval árnyaltabb. A társadalmi szóhasználattal szemben a malenkij robot kifejezés csak az események egy körülményére világít rá, míg a Gulag ez esetben egy téves meghatározás, ugyanis a polgári személyeket (és a hadifoglyokat is) egy másik szovjet táborrendszerbe, az úgynevezett Gupvi-ban tartották fogva.

A nemrég zárult Gulag-Gupvi Emlékév keretében több program valósult meg a Dunakanyarból elhurcoltak emlékére, köztük A Nagymaros, Kismaros és Zebegény polgári lakosságának elhurcolása a szovjet kényszermunkatáborokba (“Elhallgatott történelem” című projekt, GUL-15-A-2016-00079 számú pályázat) című kutatás. amelynek alapvető célja, a három település ún. malenkij robot néven közismert eseménysorozatának történeti rekonstruálása volt.

málenkij_robot (1)

A tanulmány egyrészt a szovjet kényszermunka témájával foglalkozó szakirodalom által, az elhurcolás történeti hátterét vizsgálja, másrészt a nagymarosi, kismarosi és zebegényi érintettek visszaemlékezései alapján igyekszik feltárni a konkrét eseményeket. A II. világháború végén Magyarországról legalább 150 ezer civilt hurcoltak el, ennek csak egy része volt a magyarországi németek deportálása és kényszermunkára kényszerítése. Részben tehát arra kerestük a választ, hogy a helyi eseményeknek mi volt a mozgatórúgója, illetve miként illeszkedik a magyarországi polgári lakosság elhurcolásának történetébe. Röviden bemutatjuk korszak helyi társadalmát, nemzetiségi és foglalkozási viszonyok alapján, valamint az elhurcolást megelőző időszakban a lakosságot ért megpróbáltatásokat. A visszaemlékezéseket felhasználva tematikusan feltérképeztük a kényszermunka konkrét körülményeit: az összegyűjtést, a kiszállítást, a tábori viszonyokat, a munkavégzést, az élelmezés állandó hiányosságait és az embertelen higiéniai körülményeket. Kitértünk a foglyokat folyamatosan sújtó egészségügyi és lelki megpróbáltatásokra, a közöttük tapasztalható összetartásra és a „mindennapjaikra”.

A tanulmány nyomtatott formában megtekinthető a nagymarosi, a kismarosi és a zebegényi könyvtárban, valamint elérhető a kismarosi elhurcoltak emlékére létrehozott honlapon (www.elnimuszaj.hu).

Bazsalya Kornél