Harry Potter kastélyában

0
1264

Photo003-1
Mindennek megvan a maga ideje ? és úgy tűnik, ez a szólás errefele sem vesztette értelmét. Angliába érkezésünkkor már tervbe vettük, hogy ellátogatunk Alnwickba, abba a kastélyba, ahol a Harry Potter film első két részét forgatták.
Szerzőnk, Fekete Judit családjával Angliában él. Mindennapjaikról, kalandjaikról, tapasztalataikról ír rovatában.

Mindennek megvan a maga ideje ? és úgy tűnik, ez a szólás errefele sem vesztette értelmét. Angliába érkezésünkkor már tervbe vettük, hogy ellátogatunk Alnwickba, abba a kastélyba, ahol a Harry Potter film első két részét forgatták.

A kirándulásra végül ez év áprilisában került sor. Az éppen aktuális honvágyrohamom közepette, vagyis még télen lefoglaltam a szállást, ugyanis a srácok kijelentették: ?addig haza nem költözködünk, amíg ezt a kastélyt meg nem nézzük!? Hát ezen már ne múljon! Valahogy az munkálkodott bennem, ha ezt kipipáljuk ? ?irány Horány!?, vagy legalább a túlsó part, Dunabogdány, mert onnan merészkedtünk ide, a szigetországba.

Photo003-1
?Harry Potter kastélya? ? Alnwick – Fotó: Fekete Judit

Tehát nekivágtunk a 350 mérföldes útnak, hat óra autózással célhoz is értünk. Milyen jól jött volna egy csodaseprű! De az is igaz, hogy a hazakocsikázóknak ez a távolság csupán egy kis bemelegítéssel ér fel. (Az 1200 mérföldhöz képest ez meg se kottyan!) Délután háromkor megérkeztünk szállásunkra ? egy világvégi kis faluba, ahol egy tipikus angol cottage?ot béreltünk, azzal a bizonyos tipikus koszos padlószőnyeggel. Máskülönben helyes, aranyos. Otthonosan éreztük magunkat, ahogy az állandó trágyaszag körüllengett bennünket, a szomszédban pónik legelésztek, estefelé pedig denevérek suhogtak el fejünk felett. Hamisítatlan English romantika!

A programok listájában első helyen Alnwick, hogy minél hamarabb teljesítsük a kitűzött célt. Target nélkül mit ér az élet? (Ennek kifejtése külön fejezet.) Első pillanatban ámulatba ejtett, hogy az idő valóban képes megállni, vagy legalábbis megtorpanni. Duke of Northumberland, vagyis a Percy család 700 éve tengeti itt hétköznapjait ? semmi lerombolás, kifosztás, megszállás, államosítás. Furcsa volt látni, ahogy a nappaliban az ódon tárgyak közé beékelődött a plazmatévé hatalmas hangfalakkal, az egyik komódon a hanyagul ott felejtett magazinok az ősi családi fotók között, felbontott italok a bárpulton. ?Velünk élő történelem? ? villant fel az ismerős szlogen. ?Itt élnek?? ? kérdezősködött kislányom. (És valóban, a reklám szerint, a família novembertől áprilisig tartózkodik ebben a kis kulipintyóban, ekkor a turisták nem nyernek bebocsátást. Hiszi a piszi…) ?Itt akarok élni!? ? hangzott el az ellentmondást nem tűrő mondat. ?Talán ha az egyik herceghez feleségül mész!? ? válaszoltam kicsit bizonytalanul. Látszott az arcán, ahogy beindultak a fogaskerekek, gondolkodott, latolgatta a lehetséges életutak egyikét. Csöndben járta végig velünk a szobákat, alaposan tanulmányozta a fényképeket. Szívta magába ?az arisztokrácia diszkrét báját?. Mielőtt kiléptünk volna, odafordult hozzám, és leszögezte: ?Döntöttem, mégis inkább otthon!?. A szívemről legördülő kövek robaját mindenki hallhatta az ódon falak között ? nem csalódtam! Ellentétben a fiaimmal, akik töretlenül keresték a film tereit és hangulatát, de a néhány ismerős festmény, a közöttünk szaladgáló Harry Potterek, az óriássá nőtt Hagrid és a seprűverseny nyomain kívül nem leltek semmit. Egyedül a kastély épülete, valamint a hatvan fontos (kb. húszezer forint) családi belépőjegy emlékeztetett bennünket a varázslat világára. Ráadásként a gyerekek részt vettek egy túravezetésen a Poisen Garden?ben (mérgező kert), és napokig hallgattuk a méregkeverés fortélyait. Mindig van mit tanulni!

Fekete Judit
Anglia

Kapcsolódó anyag: