Annyiszor kérdezik otthon tőlem: ?Milyen az élet Angliában??. Sajnos sohasem tudok elég okosan válaszolni, mert az élet, nemcsak bevétel és kiadás, adok és kapok? hanem valami más. A következő élménybeszámolót tanmesének szánom. Így ha bárki a sorok között olvasva magára az Életre ismerne rá, az csak a véletlen műve lehet!
Annyiszor kérdezik otthon tőlem: ?Milyen az élet Angliában??. Sajnos sohasem tudok elég okosan válaszolni, mert az élet, nemcsak bevétel és kiadás, adok és kapok? hanem valami más. A következő élménybeszámolót tanmesének szánom. Így ha bárki a sorok között olvasva magára az Életre ismerne rá, az csak a véletlen műve lehet!
Apuka és nagyfia a víz szerelmesei. Elhatározták, hogy a vízi sportok egyik koronázatlan királya lesz számukra az, ami megédesíti az életet. Kipróbálták hát a kajakozást Angliában.
Nem jelenthet problémát, hogy hol űzzék ezt a sportot, hiszen víz körülöttük mindenhol van: folyó, tenger, óceán. Az időpont sem okozhat gondot, hiszen a hőmérséklet az év bármely napján elérheti a 10 fokot, vagyis megfelelő öltözékben vízre bocsátható hajó és ember egyaránt. Így február végére esett a választás, emberi számítás szerint semmi sem akadályozhatta meg az evezést, hiszen minimum egy hónappal előtte ki kellett fizetni a kajakkölcsönzés és okítás díját (100 font). Az élménydózis négy óra, ebből kettőt valahogy a szárazföldön sikerült eltölteni: a csapat egymásra találása a parkolóban, az adminisztráció, valamint a biztonsági előírások felsorolása. Papírból hármat kellett kitölteni: nyilatkozat az úszás tudásról, nyilatkozat az egészségügyi állapotról, végül nyilatkozat arról, hogy felelősségük teljes tudatában vállalkoznak erre a kalandra. Újabb értékes pillanatok ? súlyos percek ? teltek el az öltözködéssel és annak ellenőrzésével. Vízhatlan nadrágról és cipőről mindenki maga gondoskodott, a kabátot, a mentőmellényt és a fejvédőt a szervezők adták.
Kis “töltött galambok” az eszkimóban – Fotók: Fekete judit |
Tizenkettő bátor vitéz állt hadifelszerelésben a tél végi napsütésben a vízrebocsátást ácsingózva. A kajakot mindenki maga cipelte a partig, csak ott derült ki, ki fér bele, kinek kell méretet váltani (újabb cipekedés). Még egyszer a mentés, a segítséghívás átismétlése, majd zsupsz, bele a kajakba. Ja, ezt az egyet elfelejtették megmutatni, így ez a művelet tartott a legtovább, míg a tucat ember elhelyzekedett kis vízijárművében. Most már akár kajakozhattak is! A körülbelül 5 méter széles folyóban elveztek 1 km?nyi távot, majd vissza. Ügyességi feladatok, fogócska, labdajáték fejlődési fokozatokkal, melyben az evolúció útja: hogyan lesz a csigából rögbi játékos. A bátrabbak a végén, a hecc kedvéért beleborultak, ezt persze a nagyfiú se hagythatta ki. Saját maga is megbizonyosodhatott arról, hogy az elővigyázatosság sohasem árt: gyalogolva jött ki a mélységes folyóból! Apuka meg a kiszállásnál egész egyszerűen megfeneklett, épphogy bokáig ért a víz! Egyik ámulat követte a másikat, s azt is megtanulhatták, hogy még a kajakozás is közösséget épít!
A nyári vakációban Magyarországon is kajakoztak. A Duna mellett lakva elegendőnek bizonyult fürdőruhában legyalogolni a parthoz ezer forinttal és egy igazolvánnyal a kezükben, majd egy órára kajakot kölcsönöztek. Semmit nem kérdeztek az egészségügyi állapotról, az úszás tudásról, a felelősségről. Egyetlen biztonsági óvintézkedésként az úszómellényt a kezükbe nyomták. Mégse lehet csak úgy kigyalogolni a folyóból. Irány a víz! Hogy árral szemben, vagy árral kezdik a túrát, azt mindenki maga döntse el! Úgy tanul az ember, ha hagyják! És egyedül.
Azoknak, akik a klasszikust kedvelik ? Boat show |
Horvátországban is kajakoztak, a tengeri változata izgalmasan hívogatta a már gyakorlott sportembereket. A ?pay and go? mesteri változata: fizetni kellett (20 euro), majd abba a kajakba ülhettek amibe akartak, ahogy akartak. Mentőmellény? Ízlés szerint! Ha valaki annyira elmebeteg, hogy nem képes felmérni saját úszás tudását, nem képes felelősségteljesen dönteni saját biztonságáról ? háát ők aztán nem tanítják meg, legalábbis ennél jóval többet kell fizetni érte!
Még a jacht motorháza is lenyűgözött bennünket ? Boat show |
Végezetül, hogy ?vizesen? zárjam a témát, szeptember utolsó hétvégéjén Southamptonba látogattunk el, az évente megrendezésre kerülő a ?Boat show?ra?. Szájtátva jártuk végig a kikötőt, ahol megcsodáltuk a csónakok, kajakok, hajók, vitorlások kavalkádját. Egy luxus jachtra bebocsátást nyertünk, amit fejcsóválva kritizáltunk, hogy bizony elég szűkös a hálótér, picike a mosógép, a konyhából is hiányzik a sütő? majd néhány perc elteltével szembesültünk: mi először a személyzeti részt jártuk végig. Mindig van mit tanulni! Gyors számítás fejben: ha most erősen elkezdünk spórolni, talán dédunokáink vehetnek egy kisebbet ? addig is marad kajakozás. És mint látjuk, élményekben ez is bővelkedik!
Anglia
Kapcsolódó anyagok:
– Úton: hazulról hazafelé?
– Közhelyhegyek
– Szabadságra mentem?