Az ovis beszoktatástól az iskolaérettségig

0
110

Az óvodába lépést gyakran aggodalmakkal teli várakozás előz meg. Az óvó nénik szerint viszont nem kell félni. Erről, valamint játékos munkáról, iskolaérettségről és az esetleges konfliktushelyzetek helyes kezeléséről is beszélt Ritzl Erika és Oláh Aranka a Verőcei Tükörnek.
Ritzl Erika, a verőcei óvoda vezetője és Oláh Aranka, a nagymarosi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa a Verőcei Tükör kérdéseire válaszolt az újság márciusi számában. A teljes cikk a Kicsimaros Korai Fejlesztő honlapján olvasható.

Az óvodába lépést gyakran aggodalmakkal teli várakozás előz meg. Az óvó nénik szerint viszont nem kell félni. Erről, valamint játékos munkáról, iskolaérettségről és az esetleges konfliktushelyzetek helyes kezeléséről is beszélt Ritzl Erika és Oláh Aranka a Verőcei Tükörnek.

Verőcei Tükör: ? Tavaly új köznevelési törvény lépett életbe, amelyet fokozatosan vezetnek be az oktatási intézményekben. Milyen lényeges változásokat jelent ez az óvodákra, illetve a szülőkre nézve?

Ritzl Erika: ? Ha a szülők lehetőségeiről és kötelességeiről beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy az új törvény szigorúbban szabályozza azokat. Az iskolakezdést illetően például elvileg adott a lehetőség arra, hogy akik augusztus 31-éig betöltik a hatodik életévüket, azok elkezdjék az első osztályt. Ennél a pontnál azonban az óvoda a többi szakemberrel ? például a pedagógiai szakszolgálat munkatársaival, pszichológussal, fejlesztő pedagógussal ? egyeztetve dönthet arról, hogy valóban iskolaérett-e a gyermek. Amennyiben nem az, akkor mondhatjuk, hogy nem javasoljuk az első osztály megkezdését. Ebben a tekintetben tehát korlátozva vannak a szülők jogai, viszont annyiban előrelépés ez, hogy ettől a gyermek valódi érdekei kerülnek előtérbe, hiszen hozzájárul az optimális fejlődéséhez, hogy nem kényszeríthető mindenáron az első osztályba.

? Sok anyuka és apuka azt gondolhatja, hogy egy későbbi iskolakezdés a gyermekének hátrányára lesz. Nem válthat ki ez egyfajta ellenállást a szülőkből?

Az interjú további részében többek között az alábbi kérdésekre adnak választ a szakemberek:

? Lehet-e presztízskérdés, hogy a gyermek még mindig óvodás, holott éveit tekintve már iskoláskorú?
? Milyen szerepe lehet a korai fejlesztésnek az iskolaérettséget, illetve a különböző képességzavarokat tekintve?
? Milyen előnyök származhatnak a korai fejlesztésből?
? Mi okozza a legtöbb aggodalmat a szülőkben, amikor a gyermekük bekerül az óvodába?
? Miként zajlik a gyermekek óvodába szoktatása?
? Nem lépnek-e működésbe egyes szülőkben negatív előítéletek, vagy sztereotípiák, ha gyermekére az óvodai pedagógusokon túl a szakszolgálat figyelme is ráirányul?
? Mire ad alkalmat, mi mindenre készíti fel a gyermekeket az óvoda?

R. E.: ? Az egyes gyermekek nem egyforma ütemben fejlődnek. Van, akinél előbb zajlanak le az érési folyamatok, és van, akinél később. Néhány esetben persze nehezen fogadják el a szülők, hogy a gyermekük számára az óvodáskor némileg kitolódik. Nekünk, pedagógusoknak az is az egyik feladatunk, hogy megértessük, ez nem jelent hátrányt, sőt, inkább a gyermek javára fog válni.

Oláh Aranka: ? Különbséget kell azonban tennünk az iskolaéretlenség és a különböző képességzavarok között. Az, hogy egy gyermek még nem alkalmas arra, hogy iskolába járjon, nem jelenti azt, hogy rosszabbak a képességei a többiekénél. Azt szoktam mondani, hogy az a paradicsom, amely a napon érett meg, az finom, amelyik pedig a fólia alatt, az ugyan szintén piros, de nem biztos, hogy az íze is olyan. Fontos az is, hogy ebben a kérdésben nincs lehetőség ismétlésre, azaz nem tudjuk megnézni, hogy ha iskolába menne, az milyen hatással lenne a gyermekre, ha pedig az óvodában maradna, akkor az a javára válna-e. Jobb tehát biztosra menni, mert általában ha a gyermek később kezdi az iskolát, abból nem származik kára. Illetve egyetlen egy esetben mégis: ha a szülő nem tudja saját álláspontjává tenni a gyermekével foglalkozó szakemberek véleményét.
(…)

Kapcsolódó:
Óvoda: a beszoktatástól az iskolaérettségig

Kicsimaros honlapja
A második ajtó