Kedves Györgyi!
Érdekes ez a gondolat a tanítókról.
Úgy gondolom az első találkozás az iskolával, az irányított tanulással egy életre meghatározó lehet egy gyerek fejlődésében, tanuláshoz, iskolához való viszonyához. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítok az elsős tanító néni személyének. Fontos a türelem, megértés, empátia, a nyugodtság és a kedvesség, a szeretet.
Lehet, hogy nem fordítanék sok jelentőséget ennek, ha gyermekem egy békés, nyugodt gyerek lenne.
De hozzá sok-sok türelem és megértés szükséges. Egy okos értelmes, ügyes kisgyerek, akit szinte minden érdekel, nyitott, barátkozós.
De konok, makacs, hisztis, óriási igazságérzettel. Persze, az is lehet, hogy túl aggódom a dolgot.
Az oviban nagyon klassz óvó néniket kapott. Persze kivetnivalót mindig talál az ember ha akar, de ha a gyerek szeret oviba járni, jól érzi ott magát, akkor azt mondom jók a csoportjukban a pedagógusok. És a fiacskám nagyon szereti Őket. Ezt a nyugodt légkört szeretném, ha megkapná az iskolakezdésnél is.
Most visszafordítom a példát.
Nekem is voltak kevésbé jó tanáraim. (mint mindenkinek). De honnan tudtam volna, hogy így van, ha előtte nem ismerek meg egypár jót. Szerettem volna iskolába járni, ha nem szerettem volna a tanár nénit? Érdekelhet a tanulás, ha kezdetektől nem szeretek iskolába járni? Sorsdöntő találkozás ez, nem?
Mindezek ellenére most úgy gondolom, hogy egy gyerek, aki makacs, önfejű, kitartó, teljesen mindegy milyen iskolába jár, milyen pedagógussal találkozik, rövidebb, hosszabb úton, de mindig célt ér. De mi van, ha nincs igazam, mi van, ha az én gyerekem nem ilyen…a szülő szülő marad, és a lehetőségekhez mérten a legjobbat szeretné gyerekének. Hiszen olyan sok más buktatóval kell még emellett is szembenéznie.
Ettől (is) fejlődünk mi és fejlődik az iskola.
Az iskolával kapcsolatos dolgok mindenképpen érdekelnek, hiszen életünk része. Kár, hogy nincs egy fórum, ahol esetleg más is bekapcsolódhatna érdemileg érdekes eszmecserékbe.
Szeretettel: Egy kismarosi anyuka
Kedves Kismarosi Anyuka!
Nagyon nagy élvezettel olvasom érveléseidet. Azért nem válaszolok rá rögtön, mert nekem a válasz megírása is nagy öröm, sokat töprengek rajta. Nagyon szeretek okos fiatalokkal eszmét cserélni.
Olvastad Varga Domonkos könyveit?
Pl. a Kutyafülűeket? Merthogy nagyszerű választ ad ez a könyv arra, hogy miért olyan Andris, amilyen?Tudod, az elsőszülöttek, nos ők a kiválasztottak?Néha bizony mennek fejjel a falnak, és ők nevelik a szülőket is szülővé?
De erről, és sok minden másról majd legközelebb.
Szeretettel várom a választ, és puszilom a szenvedélyes lurkót is.
Györgyi
Fotó: Aradi Szilveszter
