Gyémántdiploma

0
73
100_0424Dr. Beja Richárdné, Olgi tanító néni a napokban vette át a díszoklevelet az Apor Vilmos Tanítóképző Főiskolán, – melynek tanúsága szerint éppen 60 éve indult el a tanítói pályán.

 

 

 

 

Sok szeretettel gratulálunk az alábbi verssel:

 

?Nem is oly régen, egy derűs őszi nap
Engem hívott egy régi iskola.
S a kis faluban nagy szenzáció,
Megjött, itt van az új tanító.

De mily csalódás, ők férfit vártak,
Helyette leány jött, de gyenge alkat,
Csóválja fejét az iskolaszék,
Nem lesz itt soká, így a nénikék.

Nyikorgó ajtók, ócska ablakok,
Sötét gerendák, roskatag padok.
Sok-sok kíváncsi, huncut nebuló,
Pajzán nevető, elbámészkodó.

Tanítóképzős álmaim oda?
A valóságban más az iskola.
Mi lesz itt velem, hogy kezdjek bele,
Küszöbön állva néztem befele.

Elmosolyodtam, bekukucskáltam,
Bejöhetek már, elhallgattatok?
Majd súgva mondtam, mesélni fogok
,Aztán játszunk, közben tanulunk,
A tanterem lesz közös otthonunk.

Megálltam az első pad előtt,
Tanítást kezdtem, véget nem érőt.
Mert változtak a termek s a padok,
Különböztek a falvak, városok.

Régi tanítvány lányát adja át,
Tanítsam, mint egykor a mamát,
Gyerekek jöttek, mentek oly sokan,
Egy hosszú tanév gyorsan elrohan.

S az új tanító néni régi lett,
Haját a dér, szívét gond lepte meg.
Fáradt vagyok, és mégse nyughatok,
Oly sok éve már, hogy tanító vagyok.

S kérditek, mi lenne ma velem,
Ha ott állhatnék most húszévesen,
A régi iskolám korhadt küszöbén?
Szívesen újra, újra kezdeném.?

 

100_0387


Kisduna info