Talán még nyelvésznek sem kell lennünk ahhoz, hogy a címből következtessünk arra, hogy ennek a sütnivalónak a receptjét a dolgos, takarékos svábok hozták be Magyarországra. Jómagam sose ettem még, nem is láttam, de nagyon megörültem a receptnek, hiszen kapcsolódik Mindenszentek ünnepéhez. Ha idén már nem is, de ezentúl elkészíthető, és a temetőbe látogató rokonokat meg is lehet kínálni belőle.
Úgy bukkantam rá, hogy megnéztem Döbrössy Kriszta ?A múlandóság hagyatéka? című kiállítását a nagymarosi művelődési házban, amely a halotti szokásokról szólt. Ebből a bemutatóból nem maradhattak ki a sváb hagyományok sem. Nagyon meglepett a közkinccsé kitett recept kapcsolata ezzel a szomorú témával.
| Kriszta így indokolta: Halasi Józsefné, Angyal Borbála (1905-2001) visszaemlékezéséből ismerhetjük ezt a süteményt: “Jött Mindenszentek ünnepe. Ilyenkor mi gyerekek korán reggel keltünk, hogy az ezen a napon szokásos, boltban, péknél kapható, un. “Heiligenstricl” vásárlását el ne mulasszuk. Ezt Mindenszentek napján reggel szokás volt fogyasztani és egy család asztaláról sem hiányozhatott, ha még oly szegény is volt.” A recept Pilisvörösvárról származik, Mauterer Jánosnétól kaptam. Kicsit más, mint a marosi volt; sajnos azt már senki nem tudta megmondani. A kiállítás megnyitójára a Szokolyán működő Sisa László pékmester sütötte meg nekünk, ez is hagyomány volt, nem otthon, hanem a péknél sült a kalácska. |
A recept nem túl komplikált, alapja kalácstészta, csak a formája eltérő a nálunk megszokottól.
Végy 1 kg lisztet, 5 dkg élesztőt, 10 dkg zsírt, 2 db tojást, 2 evőkanál cukrot, kis tejet az élesztő felfuttatásához, és még egy kicsit a kelesztéshez. A kelesztett tésztából sodorj 10 cm-es rudakat, és készíts belőlük hármas fonással apró kalácsokat. Kend meg tojással, majd szórd meg mákkal, és mintegy 20 perc alatt süsd szép pirosra, éa máris kész a “Heiligenstricl”.
