Karácsonyi sütés-főzés

0
61

an

Karácsonyi sütés-főzés, ünnepi készülődés, ahogyan régen, és ahogyan most nincs rá idő.

 

A lakásban repkednek az angyalok, kikeményített kézimunkák sorakoznak, és telnek a dobozok a sok földi jóval. Évtizedek óta így megy ez ebben a házban, akár esik a hó, akár nem. Irigylésre méltó jó ízlés, fantázia, munkabírás és hagyományőrzés a kismarosi Szabadság utcában. Követésre méltó… A háziasszony egészen ádvent első hetétől lejegyezte a tennivalókat, kár, hogy nem előbb kezdtük föltenni a rovatba. No, de ami késik, nem múlik! Át is adom a szót Andresz Györgyné, Zsuzsinak.

Marosi Málna

„Az év ünnepei közül nekem a karácsony a legkedvesebb, legszebb! Ezzel világszerte nem vagyok egyedül, a szeretet és a család ünnepe fontos az életünkben. De az adventi várakozás, a felkészülés testben és lélekben Jézus születésére, éppen olyan fontos, mint maga az ünnep, amit majd kísér öröm, és szomorúság. Mert sok gyertya ég az élőkért és azokért, akik már nincsenek velünk…

Nálunk is, mint szerintem minden családban, megvannak a tradicionális ételek, amik nélkül nem múlhat el a karácsony.

Halászlevet a horgász nászuramnál jobban senki nem tud főzni, ő leveszi ennek a gondját a vállamról. Rántunk viszont tengeri halat, hagymás, ecetes krumpli salátával, majonézes kukoricasalátával. Tonhalat a gyerekek és a szálka miatt, bár szegény apósom egyszer ebben is megtalálta az egyetlent, nem győztük kenyérhéjával etetni…

Van kacsasült párolt káposztával, a pulykát meghagyjuk az amerikaiaknak hálaadásra, töltött káposzta jó zsírosan, currys csirke rizzsel, mákos guba ugyan csak kifliből, de mézzel és jó sok citrom héjával.

Elmaradhatatlan fogás a foszlós kalács, a kuglóf és a borleves.

 

A foszlós kalácsot és a kuglófot a nagymamám receptje szerint készítem, az ő tepsijében és békebeli kuglóf sütőjében. Nagyanyám nagyon értett a kelt tésztákhoz.

Féldeci enyhén cukros, langyos tejben megfuttatom az 5dkg élesztőt,

1kg finomlisztet megszitálok, ha az élesztő futott egy kört, hozzáöntöm.

Kb. 3-4 dl tejet meglangyosítok, 3 evőkanál cukrot, egy citrom reszelt haját, 2 tojás sárgájával összekeverek, ezt is a liszthez adva elkezdem dagasztani, jó kemény nokedli tészta a sűrűsége. Mikor a kezemről, és az edény faláról leválik, fél kocka vajat felolvasztva hozzá dolgozok. Mazsolát az egyik felébe szórok csak, mert nem mindenki szereti nálunk. Letakarom, duplájára kelesztem. Sütőpapírral bélelt, közepes méretű tepsibe teszem, megkenem felvert tojás sárgájával, és beteszem a hideg sütőbe, amit aztán 175 fokra állítok. Míg melegszik a sütő az alatt is kel a tészta. Kb.40 percig sül, tűpróbáig, közben nem szabad nyitogatni a sütő ajtaját.

 

Kuglóf receptje:

8dkg vajat 5 dkg porcukorral habosra keverünk, egyenként hozzáadva 4 tojásnak a sárgáját. Mikor szinte kifehéredik, csipet sót teszünk hozzá, és 2dl langyos, cukros tejben megfuttatott 2dkg élesztőt, citrom, vagy narancs reszelt haját és a végén 30 dkg lisztet. Jól összedolgozzuk. Alaposan kivajazott kuglófformába ötjük és langyos helye duplájára kelesztjük. Közepes tűznél sütjük tűpróbáig, kb.40 perc, aztán melegében meghintjük vaníliás porcukorral, vagy ha kihűlt csokimázzal öntjük nyakon.

Ez a kalács és a kuglóf is 24-én sül, mert mint minden kelt tészta, frissen jók. Illatuk betölti a lakást. Az illatok is hozzátartoznak a karácsonyhoz. A kalácsé, a szegfűszeggel szurkált narancsé, a töltött káposztáé, a hagymás salátáé.

 

A kalácshoz borleves dukál. Sváb családból származom mindkét ágon, innen a recept. A borlevesben persze nincs zöldség! De kell hozzá félédes fehér bor, víz, tojássárgája, cukor, szegfűszeg, egész fahéj, citrom haja.

A 2/3 bor és 1/3 víz az arány. 2liter bor 1 liter víz kerül a fazékba, fűszerként egész fahéj, szegfűszeg, citrom héja bele. Jól összeforralom. Az illatfelhőben 4 tojás sárgáját ízlés szerint, kb.5 púpos evőkanál cukorral habosra keverek. Félrehúzom a forralt bort és óvatosan rámerek belőle a tojás sárgákra, megkeverem, és a többi borhoz öntöm. Nem szabad a tojással már forralni, mert „megfő”benne. Felszeletelem a foszlós kalácsot, meghintem porcukorral, kitöltöm az aranysárga borlevest és ezután csak a dicséreteket kell besöpörni!

Ha marad belőle, ami ritkán fordul elő, a hűtőben tárolom, mellesleg hidegen is nagyon finom.

 

Az aprósütemények lassan megtöltik a fémdobozokat, mert minden délután megsütöm, egy-két kedvencünket. Nagyon szereti a családom a nonpluszultra nevű süteményt, aminek receptjét örököltem.

28 dkg lisztet, 25 dkg vajjal elmorzsolunk, 1 csomag vaníliás cukor, 1tojás együtt a fehérjével, egynek csak a sárgája jön bele. Összegyúrjuk, vékonyra nyújtjuk, kis körformákat szúrunk belőlük.

22 dkg porcukrot 2 tojás fehérjével kis kanál citromlével sűrűre keverünk, és minden köröcske tetejére teszünk belőle egy mogyorónyit. Előmelegítjük a sütőt és 175 fokon sütjük. Hamar kész, vigyázzunk, könnyen megég! Ha kettőt lekvárral összeragasztunk, olyanok, mint a kis hógolyók. Megsütni egy héttel előbb is lehet, megkenni a fogyasztás előtt egy nappal szoktam, mert a leheletkönnyű tésztát a lekvár eláztatja. Ez az a sütemény, amiből nem tudok eleget sütni, mindenki nagyon szereti ezt a „kalapos”sütit.

 

A gyerekek a linzerkarikákat követelik. Segítenek! Nagy adagot gyúrok össze, különböző formákat szúrunk ki belőle. Van, amit lekvárral ragasztunk össze, egy részéből csokiba mártva isler karikák lesznek, a fehér cukor mázasakat ehető gyöngyöcskékkel, színes tortadarával díszítjük. Általában az első adag kisüléséig tart a lelkesedés, befalják, aztán rám bízzák a többit!

Megsütöm a mézes krémes lapját, de tölteni csak 23-án fogom, remélem szépen sikerül a csoki máz!

aszt

Tradíció még nálunk a gyümölcskenyér, ki nem maradhat!

Az abroszokat már egy hete kimostam, kivasaltam, kikészítettem.

Még újra áttörölgetem a bútorokat, felteszem a kis karácsonyi terítőket, csipkéket, végigporszívózom a lakást, feltörlöm a padlót. Előveszem a fenyőtalpat.

Megfőzöm a töltött káposztát, teraszunk emeleti, itt letakarva várja az idejét.

23-án este kinyitjuk az asztalokat,16-18 embert tudok köréjük ültetni kényelmesen, ha többen vagyunk, összehúzódunk.

Az étkező a nappalival egy légtérben van, igyekszem a színeket úgy összeválogatni, hogy harmonizáljanak. Mikor például fehérben gondolkodom akkor, az étkező asztal koszorúján repkedő fehér ruhás angyalkák és ezüstgömbök, rímelnek a fehér abrosszal, az ezüstgömbök az evőeszközök „ezüstjével”. Az asztaldísz fenyőágai között a fehér fagyöngyök és a cserepes fehér ciklámen gyönyörű. Az ültető kártyákat fehér merített papírra ezüst zselés tollal írom, a fehér szalvétákat zöld selyemszalag fogja össze. A sokféle üvegpoháron csillog a terítékek elé helyezett mécsesek fénye. A tálalóra az ételek, saláták, kiegészítő eszközök majd holnap kerülnek fel.

Kicserélem az összes gyertyatartóban a gyertyákat, megtöltöm az illóolajos tálkákat.

 

A fenyőt is 23-án díszítem, mert másnap a főzéssel leszek elfoglalva és ezt nem lehet kapkodva csinálni. Minden évben más színbe öltöztetem, az étkezőasztal szomszédságában a nappaliban van a helye. Az ajándékokat is aláteszem, hiszen a gyerekek csak este gyertyagyújtásra jönnek, ezzel sem szeretek kapkodni. Már régóta hallgatom napközben a karácsonyi zenéket, sok CD és kazetta gyűlt össze az évek során. Együtt énekelek velük…

És eljött a nagy nap!

Kora reggeltől tüsténkedés: sütés-főzés, kóstolgatás, etetés, mosogatás, idegek csillapítása, kávészünet, fenyőillat, halk zene, férfiak láb alatt. A gépek csúcsra járnak, a sütő képtelen kihűlni, a teraszon sorakoznak a kis és nagy tálak, lábasok, fazekak. Mikor a hal rántásához érek, megkönnyebbülök, már csak ez van hátra, ezt hagyom utolsónak, hogy friss legyen.

Néha keresem a fejem, de aztán megtalálom!

Szellőztetés, zuhany, tükörbe nézve megállapítom, mintha karikás volna a szemem! Mitől???

Illóolaj meggyújtva, gyertyák égnek, dobog a lépcső, jönnek a gyerekek!

Fáradtság elszáll, kisangyal köztünk jár, szól a csengettyű.

Megszületett, akire vártunk!

Végre itt a Karácsony!

Boldog ünnepeket minden kedves Olvasónak!”

an 2