Ez volt a jelszava megboldogult Róbert bácsinak, és ez a mondat – bár eredetét nem igazán tudjuk – érvényes a mai napig a konyhában is. Az előrelátó háziasszony vasárnap úgy főz, hogy hétfőn ne kelljen sokat forgolódnia a konyhában, éppen elég sürgés-forgás volt ott a hétvégén. Ma néhány hétfői menüre teszek javaslatot, a variációk száma ennél sokkal több.
A maradék főtt vagy sült húst többféleképpen is felhasználhatjuk.
A múltkor lefejtettem a húst a csontról, pároltam rizst, és összekevertem a húscafatokkal és a levesből maradt főtt zöldséggel, úgymint sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé. Ha föl akarom dobni, akkor jó sok petrezselymet vagy egyéb friss zöldfűszert aprítok rá. Csalamádéval vagy céklával tálalom – ilyen állapotban a neve: rizses hús. Itt jegyzem meg, hogy baj van a mostani rizsekkel. Mostanában rászoktam a húzós árúakra, mert az olcsóbbat nem tudtam úgy elkészíteni, hogy egyforma módon puhuljon meg. És ez nem csak az én tapasztalatom.
Ezen a héten főtt marhahús maradt a levesből. Szépen fölszeleteltem, és beledobáltam abba a mártásba, amit gyönge rántással, fokhagymával , tejföllel készítettem. Tésztát főztem ki hozzá.
Amikor kevesebb húsom marad – és mindegy, hogy sült vagy főtt, egészen apróra vágom, és beleteszem a hagymás-paradicsomos-bazsalikomos mártásba, beleforgatom a kifőtt spagettit. A végén reszelt sajttal megszórom.
A sült hús maradékához anyám főzött egy tejfölös zöldbabfőzeléket, és máris megvolt neki is a hétfői menü.
Ha húslevesem marad, van, amikor kicsit berántom, galuskát főzök bele, valamelyik zöldfűszerrel – kaporral, tárkonnyal, lestyánnal megbolondítom, máris az asztalon a tartalmas első fogás. Ehhez még egy jóféle tejbegrízzel is kész a hétfői könnyű menü.
Lehet utánozni – sőt újakat kitalálni!
Marosi Málna