Most jöttünk haza Olaszországból. Úti beszámoló is készült, de egyik este olyan finom házi linzer-tortát ettünk a fogadóban, ahol megszálltunk, hogy azon nyomban kipróbáltuk. Azért írom többes számban, mert a családból más is kedvet kapott a sütögetésre, a többiek pedig “nagy kegyesen” elfogyasztották a süteményt. A receptje rém egyszerű, a variációk száma szinte végtelen. Azt hittem, hogy Ausztriából származik, de nem: magyar sütemény, bár eredetét nem sikerült föllelnem. Ha valaki megtalálja, szívesen veszem az információt.
Mi most e szerint a recept szerint készítettük: 10 dkg vaj, 20 dkg liszt, 10 dkg cukor, egy kis sütőpor, egy tojás, pici só. Gyorsan összegyúrjuk, van szakácskönyv, amely pihentetést ír ezután. Mi ezzel türelmetlenségünk okán mit sem törődtünk, azonnal kibéleltük a tésztával a kapcsos tortaformát. Belegyömködtük a tésztát, és a tetejét a következőkkel cifráztuk:
- sima ribizlilekvár, kisülés után porcukor
- vaníliás túróból készült krém, a tetejére rebarbara-eperlekvár (rendkívül mutatós)
- szintén túrós (1/4 kg túróból), tetejére áfonyalekvár
További variációk:
- párolt, szeletelt alma, fahéjjal, vaníliával
- alma, dióval
- sárgabarack-lekvárral, dióval, mandulával, mogyoróval
- túró, szilvával
- szilvalekvárral
- szilvalekvár dióval
És innen minden, ami a kertben terem, a piacon kapható, és amit a háziasszony fantáziája megenged. Nagyon finomak a meggyes, cseresznyés variációk, sőt, ha az alaptésztába nem teszünk cukrot, akkor a sajtos, tejfölös változatok is nagy sikert aratnak. Jól melegítsd elő a sütőt, és figyelj: a tészta gyorsan megsül. Akkor jó, ha már kemény, de szép sárga a színe. Az anyukám tepsiben süti, rácsos linzert készít belőle, ehhez másfél-két adag hozzávaló szükséges, a tepsi nagysága szerint.
Ha már megemlítettem a rebarbarát, egy picit foglalkozzunk ezzel az ennivaló lapulevéllel. Sajnos, a kertünkből kipusztult, igyekszem is pótolni, mert finom, üdítő, és ráadásul nagyon egészséges. Nem a levelét, hanem a húsos szárát fogyasztjuk. A szárakat megmossuk, lehámozzuk, majd pici cukros vízben feltesszük főzni. Ha szörpöt is készítek belőle, akkor több vizet és cukrot teszek bele. Leszűröm, és máris fogyasztható. A visszamarad főtt szárból készítettem már pitét (mint az almás pitét, úgy használom), joghurtba keverve kiváló gyümölcsjoghurtot kaptunk, eperrel összefőzve nagyszerű és gyönyörű lekvárt, sőt főtt húshoz a múltkor pikáns mártás lett belőle.
Marosi Málna
Kapcsolódó:
– Itáliai képeslapok: Verona, Torino, Milano és Velence
