Most tehát összegyűjtök néhány finomságot, s hogy ne csak az egészségtelen cukor szerepeljen bennük, a túrósokra helyeztem a hangsúlyt.
Végy 1-2 zsemlét személyenként, vágd le a tetejét és nagyjából kapard ki a belsejét. Keverj ki 2-3 tojást robotgéppel, ízlés szerinti cukorral és annyi tejjel, hogy a zsemléket jó lucskosra be tudd áztatni. Jól kivajazott jénaiba vagy tepsibe szoktam tenni, attól függően, hogy mennyit készítek. Majd újabb 2-3 tojást felverek, ebbe teszek fahéjat, citromhajat és vaníliáscukrot, és fölhabosítom 10 dekányi cukorral. Belekeverek fél kiló túrót (a téglaalakút, nem a nejlonzacskósat) esetleg a tejbe áztatott zsemlebelsőt ? ez el is hagyható, és másra használható. A masszával megtöltöm a péksüteményt, a tetejére farigcsálok 5-10 dekányi vajat, és szép pirosra sütöm. Van, aki megkoronázza felvert tojáshabbal, van, aki házi baracklekvárral fogyasztja. Egy titka van: a zsemle semmi esetre se maradjon száraz.
A túróról eszembe jut, hogy olvastam valahol egy Rómeó és Júlia színházi előadásról, ahol a végén a ?bánatunkon legyen úr a tűrés ? helyett ??bánatunkon legyen űr a túrós?-t mondott a színész. Mint mondják, gyorsan össze kellett húzni a függönyt, annyira nevetett a ravatalon fekvő veronai szerelmespár.
A másik kedves túrósunk a német túrótorta, amelynek fő erénye, hogy az egész süti olyan, mint a túrós lepény teteje, amit a legjobban szeretünk. Ehhez kikeverek 6 egész tojást 30 dkg cukorral, 10 dkg búzadarával és 1 evőkanál liszttel, majd 1 kg túróval. Ízesíteni úgy szoktam, mint a fenti süteményt. Alaposan kivajazott torta, kuglóf vagy őzgerinc-formába teszem, és közepes tűznél megsütöm.
A túrótorta pont olyan gyorsan elkészül, mint leírtam, de még ennél is gyorsabb a ?lusta aszonyok túrósa.? Na, ezt nem lehet felülmúlni, hiszen még mosogatni is alig kell.
