 |
| Fotók: Aradi Szilveszter |
Lassan elfelejtjük, mit is jelent várakozni. Mindig irigyeltem azokat, akik minden ádventi vasárnapon ültek a templomban, hallgatták a szép muzsikát, és ezért nem kellett sem vonatra, sem autóba szállniuk. A helyiek töltötték meg az Isten házát, ki muzsikált, ki pedig figyelte.
Úgy tűnik, ez a szokás nálunk is kezd meghonosodni. Mert olyan gazdagok vagyunk, hogy két kórusunk is van. Más-más műfaj, másféle zenei ízlés, de a szándék ugyanaz: lecsendesedve várni az ünnepet, együtt azokkal, akikkel egy helyen élünk.
 |
| A kórus és Zsuzsa néni |
December 12-én Andresz Györgyné vezetésével a Fülemüle énekelt. Aki itt született, az emlékezhetett a régi karácsonyokra, aki pedig Kismarost választotta lakóhelyül, ízelítőt kaphatott abból az ádventi hangulatból, amit mi gyerekként éltünk át. Olyan népi énekeket, feldolgozásokat, német nyelvű karácsonyi dalokat hallhattunk, amelyeket máshol egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán énekelnek.
A városbéli rohangászás és lökdösődés helyett eltöltöttük ezt a délutánt itthon, az élmény pedig erősítette mindannyiunk lelkét és közösségünket.
Nagyon köszönjük a kórusnak és legfőképpen Zsuzsinak ezt az érzést! Várjuk a folytatást a jövő héten.
Kisduna info
