Így neveztem el magamban Czelfl János asztalosmestert, mivel 1. képes volt megjavítani a régi házzal örökölt, megvetemedett komódunk fiókjait (most úgy csúsznak, mint a parancsolat, pedig korábban, csak rángatva lehetett kihúzni őket), 2. a javítás közbeni beszélgetés során kiderült, hogy képeket is ?fest?, nem is akármilyeneket!
Természetesen nem akvarellekre kell gondolnunk, hiszen egy asztalos mi mással dolgozna, mint fával!? Azonban a képek annyira élethűek, hogy kisfiam így csodálkozott rá a gyönyörű intarziákra: Ezeket te festetted? Merthogy Czelfl János intarziákat készít, olyan aprólékos gonddal, mozaikdarabokból, hogy a különböző árnyalatú fák alkalmazásával festményszerű hatást ér el. A különböző méretű képek között nonfiguratív ábrák, városképek, bibliai jelenetek is láthatóak. Ezek decemberben a Kismarosi Művelődési Házban rendezett kiállításon egy hónapig voltak megtekinthetők. (Remélem, csak én nem láttam őket, de nálunk a december a szokásos forgatókönyv szerint lázas felsőlégúti tünetekkel telt.) Azoknak, akik lemaradtak róla íme néhány, a kiállított intarziák közül.
Természetesen a képek megvásárolhatók, de azt tudni kell, hogy ezek az alkotások gyakran egy évig is készülnek, így a többi kézműves termékhez hasonlóan a belefektetett időt és munkát az árban tulajdonképpen nem is lehet kifejezni. Czelfl János nem is ebből él, ez csak a hobbija. Elmondása alapján ilyen jellegű munkát csak kb. 10-15 mester készít az országban, bár a szakközépiskolában ezt is tanítják. Kérdésemre, hogy miért választotta a szakmát, kiderült, hogy bár édesapja kedvtelésből faragott, az igazi mester nagyapja volt, aki mintakészítő asztalosként a szakma csúcsán állt. Ez a mára már kihalt mesterség ugyanis nagy precizitást igényelt, tizedmilliméteres pontossággal kellett dolgozni. Jánosnak még megvan nagyapja apró gyaluja, ami egy kisgyermek tenyerében is elfér. (Ez gyermekeimet is nagyon érdekelte, vad gyalulásba kezdtek?) Én meg elégedetten vettem tudomásul, hogy bár tudtomon kívül egy művészt kértem meg a szétázott-összeszáradt komódunk megjavítására, ezt a munkát ugyanolyan műgonddal végezte, mintha egy intarziát kellett volna ?festenie?.
Csak nem tartott olyan sokáig?
Kunos Viktória
(Fotók: Czelfl János)