Fedezzük fel (újra) a Velencei-tavat!

0
131
Velencei-t_017Az köztudomású, hogy hazánk eme részén rengeteg a látnivaló, bővelkedik természeti értékekben és történelmi emlékhelyekben. De az talán újdonság lehet, hogy mostanában óriási átalakulás megy végbe ezen a tájon is, megújul a vasúti közlekedés, épülnek az új kerékpárutak (már-már nyugati színvonalon) megszépülnek a kulturális értékek helyszínei.

Aki kerékpárral szeretné bejárni ezt a vidéket, – mint magam is tettem május közepén, -itt az idő! Még nincs zsúfoltság, a Déli pályaudvarról óránként induló kényelmes, praktikus kerékpártárolóval ellátott (piros) vonattal, egy óra az út. Bárhol (pl. Gárdonyban) leszállva, mindenhova kerékpárúton eljuthatunk, két nap alatt kényelmesen körüljárhatjuk a tavat.

Nézzünk körül ezen a tájon, most a képek sorrendjében!

 

Velencei-t_017

1. Agárd, esti csendben.

 

 

Velencei-t_011

2. Agárd, Gárdonyi Géza szülőháza. 1863.augusztus 3-án a híres író itt született.

 

 

Velencei-t_032

3. Velence, Szadik Molla sírja. A híres magyar kelet-kutató, Vámbéry Ármin üzbég származású kísérője volt, aki életének utolsó éveit itt töltötte.

 

Vámbéry Ármin (Vamberger Hermann) (Dunaszerdahely, 1832. márc. 19. – Budapest, 1913. szept. 15.)
[közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja]

Iskolai tanulmányait Pozsonyban és Pesten végezte, miközben mint házitanító kereste mindennapi kenyerét. Bámulatos nyelvtehetsége révén számos európai és keleti nyelvet sajátított el, elsősorban a török nyelvvel foglalkozott, török filológia szaktekintélyként is nagy hírnévre tett szert.

1857-ben, 25 évesen báró Eötvös József segítségével lehetősége nyílt Konstantinápolyba utaznia, ahol négy évet élt, mialatt nyelvtanítással foglalkozott, miközben megismerte a keleti népek társadalmának sajátosságait és szokásait. A török-magyar évszázados kapcsolatokról szóló kutatási eredményeit több tudományos folyóiratban is közzé tette, miközben számtalan török forrást kutatott fel.

1861 őszén tért visszatért Pestre azzal a szándékkal, hogy Ázsiába utazva, felfedezze a magyarok egykori őshazáját. Az MTA anyagi támogatásával végül 1861 őszén indult útnak. Az akkoriban igen veszélyesnek számító úton magát mohamedán dervisnek álcázva csatlakozott egy bokharai hadzsi karavánhoz, amellyel 1863. március 28-án eljutott Erzerumon és Tebrizen át Kházendrán tartományba, ahonnan a Kaspi-tengeren keresztül hajózva az Oxus egyik ága mentén fekvő, Khivába jutott. Innen 1863. júliusában indult tovább Bokhara felé.

Bokharában hajszál híján leleplezték inkognitóját, és bár a lebukás egyet jelentett volna a halállal, végül is egy Szamarkandon át Heratba és Meshedbe induló karavánhoz csatlakozott, akikkel Meshedtől Teheránig lóháton tette meg az utat. Három hónapot töltött Teheránban, ahol átírta és kiegészítette útközben titokban készített jegyzeteit majd az egyszer már megtett útvonalon hazaindult és közel három és fél év után, 1864. májusában érkezett meg Pestre.

Utazását később írásaiban is megörökítette, úttörő eredményeket ért el Közép-Ázsia föld- és néprajza és még inkább a török filológia területén. Mint Ázsia-szakértőtől az angol és a török kormány számos esetben kért segítséget a sokat látott utazótól. 1865-től a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek magántanára volt, ahol 1870-től nyugalmazott rendes tanárként tanított 1904-es nyugalomba vonulásáig. 1872-vel Berecz Antallal, Xantus Jánossal és Hunfalvy Jánossal részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalakításában, miközben számos európai tudományos társaság választotta tiszteletbeli tagjává munkásságának elismeréséül.

Forrás: sulinet

 

 

Velencei-t_036

4.  Nadapi ősjegy. A szintezési ősjegy emlékműve. 1888-ban állították, mikor Magyarország első országos szintezését végezték.

 

Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy.

Ebből mindjárt kettő is van, az un. Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja.

Azért települtek ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit un. felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai-tenger középszintjét vette ala
pul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Az eredeti Nadapi Ősjegy ennek alapján települt.

A másik a Balti szint, (Balti tenger szintje Kronstadtban) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.5 cm magassági eltérés van. Mindkettő használatos ma is.

Részlet Nadap Község honlapjáról

 

 

Velencei-t_045

5. Sukoró. A Gyapjaszsák nevű ingókő.

 

 

Velencei-t_096

6. Pákozd. Katonai Történelmi Emlékhely és látogatóközpont.

 

 

Velencei-t_064

7. Székesfehérvár. Bory-vár. A híres magyar szobrász Bory Jenő, részben a saját kezével épített lakóhelye, szédületes mennyiségű saját szobrával díszítve.

 

 

Velencei-t_050

8. Székesfehérvár. Az Aranybulla emlékműve. A hagyomány szerint itt hirdették ki 1222-ben a Magyarország első alkotmányának tekinthető, aranypecséttel ellátott határozatot. Feliratán ez olvasható: ?Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék!?

 

Fotók és szöveg: Horváth Tivadar