Ünnepi gondolatok

0
147
08._132Az alábbiakban közöljük Andresz Györgyné kismarosi  önkormányzati képviselőasszony ünnepi gondolatait, melyek elhangzottak augusztus 20-án, Szent István napja alkalmából:

Isten, hazánkért térdelünk elődbe,

Rút bűneinket jóságoddal född be,

Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,

Érdemét idézzed!

 

-énekeljük a szentmisén, és szentjeink felsorolása Szent Istvánnal kezdődik.

 

 

08._122

Közel 973 éve annak, hogy az Úr magához szólította Magyarország első királyát. Sírját 1083 augusztus 20-án nyitották fel a székesfehérvári bazilikában. Ekkor elsőként I. László rendelte el, hogy Szent István napja, mint szent ünnep megtartasson, de az 1083-as szentté avatáskor a pápa, VII. Gergely is ezt a napot jelölte meg ünnepként. A király fehérvári sírjánál lezajlott szertartást követően, külön kultusz tárgyává vált jobb keze, amelyet teljes épségben sikerült megtalálni.

 

 

08._124Ezt az ereklyét legfőbb templomunkban őrzik, s István napkor tömegekkel kísérve viszik körmenetre, bizonyítva népünk erejét, hitét, megújulni való képességét. Augusztus 20-a tehát Szent István emléknapja, az Árpádház első királyának ünnepe, a legősibb magyar ünnep. Istvánnak köszönhetjük, hogy az egykor nomád, pogány, kalandozó népet összefogta, nemzetté formálta. A jövőt az állam, a földművelés és a törvények meghozatala mellett a hit jelentette, az a keresztény vallás, melynek felvétele során az ország erkölcsi erőt és életlehetőséget kapott a művelt népek sorában. Egyházerősítő és egyházi intézményalapító munkássága messzi évszázadokra előre, megoldást mutatott az egyházi és világi élet, az oktatás és a kultúra területén.

 

08._127

Templomokat építtetett, 10 püspökséget alapított, közülük Esztergom érseki rangot kapott. Iskolákat hozott létre, és felpezsdítette a gazdaságot. A történelem és tettei őt igazolják, amennyiben egy ország csak akkor lehet egyenrangú társa másoknak, ha gazdaságban, kultúrában, hitben és erkölcsben erős. Annak ellenére, hogy nagy királyunk életműve több mint ezredévnyi távolságra van tőlünk, most is van számunkra mondanivalója. Intelmei melyeket fiához, Imréhez írt, ma is hasznosak.

 

?Nemcsak atyád fiaihoz és rokonaidhoz, légy kegyelmes, hanem az idegenekhez és mindenkihez. Légy irgalmas, légy türelmes mindenekhez, és légy bizony mértékletes, hogy mértéken túl senkit ne büntess. Légy szelíd, és az igazságnak soha ellene ne állj!?

 

08._128Ezen gondolatokat mindnyájan megszívlelhetjük, megfogadásuk hatással lehet ma is egymáshoz való kapcsolatunkban. Merjük megmondani az igazat, és ezzel együtt mindig a türelem, segítőkészség, a másik ember iránti tisztelet jellemezze szavainkat, tetteinket. Ő volt az az ember, aki Imre hercegnek írott intelmeiben más népek és nemzetek hozzánk érkező tagjainak befogadására szólított föl, és csodálatos, hogy a mai magyarság, különböző népek és nemzetek tagjaiból sokszínű és egységes nemzet, a világtörténelemben is példaértékű, befogadó, és megértő nép. István, Mária mennybevitelének napján, 1038.augusztus 15-én halt meg. Máriát bensőségesen tisztelte, ezért ajánlotta neki halála előtt az országot, és Szűz Máriát, Boldogasszony anyánkat az óta is patrónánkként tiszteljük, és szeretjük.

 

08._131

 

 

08._133

A magyar nép a kenyérben Isten adományát tiszteli, nem is lehet jobb időben megemlékezni erről az adományról, mint a kereszténység felvételének, és az államalapításnak ünnepén. Ezért áldotta meg most a plébános úr, és szegtük meg az új kenyeret, és egyben hálát adunk a jó Istennek a föld terményeiért és azért, mert jótéteményeivel elhalmoz minket. A mindennapi kenyér, amelyért nap, mint nap imádkozunk, nemcsak alapvető élelmünk, hanem Krisztus testének szimbóluma is. Régen, nagyobb becsülete volt a kenyérnek. Ha egy darabka leesett, felemelték és megcsókolták, megszegésekor képletesen keresztet rajzoltak rá a késsel.

 

08._137Egyik ünnepünket sem illette annyi jelző a történelem során, mint augusztus 20-át, de az bizonyos, hogy István király az államalapító, az országépítő, a megkoronázott, a szentté avatott, és akinek minden tette, cselekedete még évezred múltán is hat a világnak ezen a táján, függetlenül attól, hogy a történelmi széljárások örvényeiben kavarogva elismerjük-e, vagy sem.

Ezen a napon,
mikor őt ünnepeljük, hisszük, hogy István király ismét visszanyerte régi dicsőségét, és elfoglalta az őt megillető helyét történelmünkben, mert alakját hosszú idő után sem lehet eltakarni, sem az új kenyérrel, sem az alkotmánnyal, hiszen ez mind ő egy személyben.

 

Emléke és öröksége tápláló kenyere a magyar léleknek, szelleme pedig alkotmánya, alaptörvénye a magyar embernek.

 

 

Kisdunainfo

Fotók: Karoliny Irén