Biztosan előfordul, hogy sitty-sutty valamilyen édességet kell varázsolnunk az asztalra. Ha ez ráadásul olcsó, gyors és egy recepttel többféle variáció is elkészíthető, akkor praktikus recepttel van dolgunk. Itt az olcsóság nem csak azt jelenti, hogy nem kerül sokba, hanem azt is, hogy föl lehet használni hozzá az olyan maradékokat, mint pl. a másnapos, kalács, sőt egy bánatos kuglófból is sikerült már pompás csemegét föltálalnom a bableves után. Talán nem véletlen a ?koch? elnevezés sem. Biztosan sváb gyökerei vannak ezeknek a süteményeknek.
Nézzük hát:
Az első, és nyilván a legismertebb, a rizskoch, úri nevén a rizsfelfújt.
A rizst főzzük jó puhára először egy kis vízben csöppnyi sóval, majd bőségesen tejjel, de lassan, mert ez az étel szeret lekozmálni. Megjegyzem, az elkészítéséből csak a tejberizses lábas elmosogatását utálom, de azt nagyon. Ne szégyelljünk ilyeneket bevallani, nagy megkönnyebbülés, ha más is így gondolkodik!
Ha négy személyre készítem, négy tojássárgáját kikeverek úgy 10 deka cukorral, – bár ez ízlés kérdése, – belereszelek egy egész citromot, teszek bele 1-2 zacskó vaníliáscukrot. Elkeverem a főtt rizzsel, a felvert tojáshabbal és 10 deka vajjal egyetemben. Nyugodtan melegen is összeöntheted, nem kell megvárni, míg a rizs kihűl. A masszát kivajazott és zsemlemorzsával meghintett jénaiba vagy tepsibe öntöm, és közepes lángnál megsütöm szép pirosra.
Grízkoch: ugyanígy készül, csak az alapja sűrű tejbegríz. Hidegen-melegen egyaránt kitűnő, nekem, mondjuk behűtve jobban ízlik.
Kifli, vagy kalácskoch: elkészítése hangyányit eltér az előzőektől. A tojásokat egyben habosítom föl, és felöntöm egy jó félliternyi-liternyi meleg tejjel, attól függ, hogy hány kiflit, zsemlét vagy kalácsot használok alapul. Úgy számítom, hogy 2 péksüteményre veszek 1 tojást és 1 deci tejet. A kalácsból 2 fonott biztosan kell egy normál adaghoz. Az alapot összevágom, és kivajazott tepsibe karikázom, majd ráöntöm a tojásos keveréket. Hagyom, hogy jól beszívja, majd a tetejére farigcsálok 1 darab vajat. Ugyanúgy sütöm, mint a többit. A múltkor 60 kifliből készítettem táborozó gyerekeknek, egy morzsa sok, annyi sem maradt belőle.
A kochok nem haragszanak meg a sütés előtt beleszórt mazsolára, aszalt gyümölcsre vagy egyéb ilyesmire sem. Fogyaszthatók lekvárral, befőttel, kompóttal, ki mit szeret. El tudom képzelni – főleg a grízből készültet – csokoládéöntettel és tejszínhabbal, de ez már luxus kategória és nem rímel a címre.
De mit lehet tudni, hátha valakinek pont erre lesz gusztusa?
Marosi Málna
