Kis kitérő, de azért megkérdem, járt-e már ott a kedves olvasó? Kapható a piacon mindenféle pompás zöldség, főzési alapanyag, fantasztikus házi húskészítmények, és sajtok. Meg méz, gyógyfüvek, szarvasgomba, tészta, savanyúság, virág, szappan, gyümölcslé, lekvár, kalapok, ruhák, kosarak, apró ajándéktárgyak. A héten csipkebogyó-velőt is vásároltam, már sorakozik a spájzomban a hecsedli lekvár.
Hátha még egy jó pék is megjelenne! De ez a dolog egyik oldala.
A gesztenyefák alatt, a napfényes ősz minden örömével jól esik találkozni és beszélgetni a kedves ismerősökkel, lerogyni egy illatos kávéra, hozzá frissen sült pogácsát morzsolgatni, és eltűnődni: mennyi szépet is kínálhat nekünk a szombat délelőtt. A piac ötlete tökéletes telitalálat; a társadalmi lét színtere, a hosszú ideje szüneteltetett emberi kapcsolatok újraéledésének a terepe. Nem beszélve arról a cseppet sem elhanyagolható dologról, hogy óriásokkal is találkozhatunk időnként – a gyerekek nagy örörmére. Melegen ajánlom mindazoknak, akik még nem látogattak el ide. A környező településekről sem nagy kunszt megközelíteni.
Köszönjük a Kerekegylet fiatal, dinamikus csapatának, és Veress Lászlónak!
Szóval, a piac. Olyan gyönyörű, harsogó zöld friss kaprot kaptam, hogy rögvest gusztusom támad kaporszószra. Kis olajon megpirítottam a lisztet, rátettem az apróra vágott kaprot a fokhagymával, majd fölöntöttem tejjel, megsóztam, és hagytam, hogy kicsit megkevergetve besűrűsödjön. A végén kanalaztam bele néhány kanál sűrű tejfölt, és így tálaltam.
Ugyanígy készítem a sóskamártást is, azzal a különbséggel, hogy a friss sóskát forró sós vízbe dobom, majd miszlikekbe vagdosom, úgy teszem a rántásba. A tej előtt egy csöppnyi sóska-főzőlével engedem föl. Van, aki cukrot is tesz be, mi jobban szeretjük pikáns savanyúan, sok tejföllel.
Ha a fenti alapba semmi mást nem teszek, csak 2-3 gerezd apróra vágott fokhagymát, akkor kiváló fokhagymamártás lesz belőle percek alatt. Ne az öklömnyi kínait használd, hanem a kicsit apróbb, de ízletesebb magyar hagymát!
A legfinomabb paradicsommártást ilyenkor készítem, hiszen frissen szedettet használok, nem konzervet. Kevés sós vízben megfőzöm a paradicsomokat, belefőzök egy negyed fejnyi apróra vágott zellergumót és vöröshagymát is. Ha kész, botmixerrel simára keverem, ráöntöm a gyönge ? kivételesen fokhagyma nélküli – rántásra, majd kevergetés közben felforralom. Tálalás előtt apróra vágott bazsalikomot és törött borsot teszek rá.
Apropó: botmixer. Nagyon hasznos szerkezet a konyában, gyönyörű simává tehetők vele a mártások. Nem kell passzírozni, hámozni semmit, minden selymes, kiváló állagú lesz a segítségével.
Szoktam készíteni még a sajtmártást is, amelyet főleg akkor főzök, ha kicsit kiszáradt sajt maradt a hűtőben. Megreszelem, és a továbbiakban úgy járok el, mint a fokhagymamártásnál. Forrás közben a sajt szépen elolvad, és elvegyül a tejes-fokhagymás keverékkel. Nagyot lendít rajta a füstölt sajt.
Kiváló szószok készíthetők a pecsenye levéből is. Ebbe inkább száraz bort löttyintek, és ritkán használok hozzá tejet és tejfölt. A színe is így marad szép barna.
A mártások krumplival, knédlivel, különféle gombócokkal, netán nokedlivel vagy krokettel kerülnek a húsok mellé, az ízlés és a hús fajtája szerint.
Még a legszárazabb húsokat is szaftossá varázsolják.
Marosi Málna
Fotók: Szalai Mihály