Húzat-vonat

0
117

vonatA MÁV-ról, gyakorlatilag és önszántamból…

 

A soron következő problémákat minden nap, több polgártársammal együtt átélem, így objektivitásomat nehezen tudtam megőrizni. Pár hete egy késésben lévő szerelvényen nagyfokú dühömet félretettem, és előszedtem nyugodt, kimért énemet, és pennát, akarom mondani klaviatúrát ragadtam.

 

A kérdésekre, melyekkel gyermeteg lélekkel bombáztam a MÁV sajtóosztályát, hosszas várakozás után a válaszok is megérkeztek. Majdnem elhitették velem, hogy tulajdonképpen tökéletesen működnek. Annak ellenére, hogy az anyagi jellegű kérdéseket szándékosan elkerültem a válaszlevél ezzel indított:

 

“A szolgáltatási színvonal folyamatos emelése Társaságunk alapvető céljai között szerepel, amelynek érdekében ? figyelembe véve a több évtizedes elmaradást az alulfinanszírozottság következményeként ? mindent meg kíván tenni.”

 

Első kérdésem természetesen a késésekre irányult. Miért nem tudnak jobb pályakihasználtságot elérni?

 

“A vonatok fogadása és indítása egy előre meghatározott technológia szerint történik a pályaudvarok és állomások esetében. Amennyiben egy-egy járat, bármely okból késéssel indul, vagy érkezik, általában a kijelölt vágány helyett egy másik vágányra kell irányítani az érkező, induló vonatot, amelyet rendszerint operatív döntés alapján jelölnek ki. Ezekben az esetekben, vagy egy váltó, jelző, biztosító berendezés meghibásodása esetén, előfordulhat kényszerű várakozás a bejárati jelző előtt. Kifejezetten emberi mulasztás, hanyagság, csak elvétve okozhat várakoztatást”

 

Ön szerint tiszták a szerelvények? Mert a MÁV szerint igen.

 

“A vonatok takarítását végző külső partner alkalmazottai által végzett munkát, a MÁV-START Zrt. munkatársai rendszeresen ellenőrzik, azonban minden járat mindennapos ellenőrzését sajnálatosan nem áll módunkban biztosítani. Természetesen amennyiben mulasztást tapasztalunk, a megfelelő intézkedéseket megtesszük.”

 

Úgy véltem, az állomások biztonsága is javítható lenne a vágányok jobb kihasználásával, de ők ennél jóval nagyvonalúbbak:

 

“Az állomások infrastruktúrája és a vágányok számának meghatározása a létesítéskor történt, amikor az árufuvarozás a vasúton virágkorát élte. A jelenleg használaton kívüli vágányok, reményeink szerint a jövőben, újra szerves részét alkotják majd a vasúti forgalomnak, akár a személyszállítás további fejlesztése, akár a teherforgalom növekedése kapcsán”.

 

Önt nem frusztrálja az akadozó közlekedés, a többszöri megállás, egyszóval a döcögő vonat?

 

“A menetrend dinamikájával kapcsolatos felvetésére megjegyezzük, hogy a forgalom lebonyolítása során, minden esetben az utasok biztonságát és a balesetek megelőzését tartjuk elsődleges szempontnak, felvállalva az esetleges késések, vagy a többszöri megállás okozta komfortérzet és az ezzel párosuló utas-elégedettség átmeneti csökkenését.”

 

Megérdeklődtem még azt is, hogy miért vannak néha tele a vonatok, mikor rengeteg üres szerelvényt látok pihenni a pályaudvarokon.

 

“A járatok kihasználtságát folyamatosan nyomon követjük, az utazási szokások és az egyes járatok utasforgalmának felmérésével. A csúcsidőkben, az ütemes elővárosi menetrendben, ütemen kívüli járatokat is közlekedtetünk, illetve a rendkívüli járatsűrűség miatt, több esetben szerelvényvonatokat közlekedtetünk a végállomásokra a szükséges kapacitások biztosítása érdekében. Feltételezhetően az Ön által vesztegelni látszó ?üres? szerelvények, hasonló okokból várakoznak közbeeső állomásokon, vagy közlekednek Utasok nélkül ellenkező irányban.”

 

A következő kérdésre kapott válasz után mindenkiben felmegy az ütő. Több esetben tapasztaltam és hallottam, hogy kiskorút zártak ki az utazásból, hát feltettem a kérdést, hogy tehetnek ilyen felelőtlenséget.

 

“Az utazásból való kizárás feltételeivel, munkatársaink tisztában vannak és tapasztalataink, nyilvántartásaink alapján elmondható, hogy gyakorlatilag nem zárnak ki utazásból kiskorút a jegyvizsgálók. Több esetben bebizonyosodott, hogy önként szálltak le a vonatról, mivel nem szándékoztak, vagy nem állt módjukban megfizetni a menetdíjat, illetve együttműködni a vonatszemélyzettel az utánfizetési jegyzőkönyv kiállítása érdekében. Sajnálatosan vannak olyan helyzetek, amikor diákok igazolvány hiányában korukat nem tudják igazolni, és életévük ránézésre sem megállapítható.”

 

A levélben egy linkre is hívatkoznak: (http://www.mav start.hu/hirek/hir.php?mid=14e78602f2cd3d), melyben azt taglalják, hogy 10 év után, eredményeik sikereként, megállt a vonaton utazók számának fogyása. Megjegyzem, hogy időközben felhalmozott a társadalom ezer milliárd forintos nagyságrendű devizaadósságot, megugrottak az energiaárak és az adók, csökkent a szabadon felhasznált jövedelem. Ezek mellett akadjon olyan, aki megengedheti magának a 2006 és 2011 között 260 Ft-ról 400 Ft-ra emelkedett üzemanyagárakat.

 

Őszintén, tényleg munkájuk gyümölcse ez a statisztikai eredmény?

 

Hiába, ez egy negatív környezet. Nincs motiváció, nincs munkamorál, nincs haladás.

 

De mit várok egy olyan vállalattól, melynek igazgatója lemond, mert nem tud összeolvasztani két ágazatot, majd két héttel később elbocsátanak mindenkit, mert összeolvadnak az ágazatok. Aztán bejelentik, hogy mégse olvadnak össze, csak új igazgatók lesznek, a régiek pedig új pozíciót kapnak.

 

Érti ezt valaki?

 

Koloszár Gergő

sin