Biztos, hogy ezt akarták?

0
332

patakkivagas_4-3Ahogyan azt már egy évvel korábban a Mátyásfa és a Kisduna honlapján is megjelent közleményünkben hangsúlyoztuk, a patak ilyen mértékű kotrása egy elavult, az élő környezetet semmibe vevő idejétmúlt, durva beavatkozás.

A Mátyásfa Környezetvédő Egyesület véleménye a patakkotrásról, fakivágásokról

Ahogyan azt már egy évvel korábban a Mátyásfa és a Kisduna honlapján is megjelent közleményünkben hangsúlyoztuk, a patak ilyen mértékű kotrása egy elavult, az élő környezetet semmibe vevő idejétmúlt, durva beavatkozás.

A patak falubeli szakaszának teljes kikotrása nem biztos, hogy megoldja az árvízi problémát, az viszont biztos, hogy hatalmas károkat okoz a patak élővilágában. Sajnos a régi vízjogi engedély általunk is kezdeményezett felülbírálata során, a tavaly jogerőre emelkedett új vízjogi engedély felemásra sikeredett. Egyfelől hangsúlyozza a Morgó-patak természeti értékeit és azok megőrzésének fontosságát, előírja például, hogy a középvíz vonala felett a parti növényzet nem sérülhet, de sajnos nem ad megfelelő támpontot ennek a vonalnak a meghatározására. Utal ugyan a Szokolya mellett tervezett árvízi tározó vízjogi létesítési engedélyére, ami a patak mederrendezésére is vonatkozik a kismarosihoz csatlakozó mederszakaszon, de nem mondja ki azt, hogy a medret az abban foglaltakhoz hasonlóan, azzal egységesen kell kezelni. Márpedig abban egyértelműen az szerepel, hogy a mederkotrással történő vízszállító képesség növelése nem lehetséges !!!

vizjogiengedely
Az új vízjogi engedélyben megfogalmazott természetvédelmi fejezet – nagyítható pdf formátum
A Mátyásfa és a Természetvédelem azért nem kezdeményezte az új vízjogi engedély átírását, mivel bízott benne, hogy a törvény által is megfogalmazott célok mindenki számára visszatartó erejűek. A mostani munka során azonban kiirtották a falun átfolyó mederszakasz szinte teljes halfaunáját, köztük a rendkívül ritka, fokozottan védett Petényi-márna és a védett kövi csíkok, fürge csellék, fenékjáró küllők helyi populációját. A kotrással nem csak a halakat, de azok életterét, táplálékbázisát (pl. szúnyoglárvák, kérészek, tegzesek, szitakötőlárvák, bolharákok stb.) és jövőbeni szaporodó helyeit is elpusztították. Az elvégzett munka több mint 200 egészséges fa kivágásával járt, aminek a töredéke elég lett volna a patakmeder rendezéséhez. Számos medertől távoli fa is kivágásra került, sajnos igen öreg, gyönyörű fűzfák és égerfák is áldozatul estek ennek az átgondolatlan természetpusztításnak. A fák kivágásával, azok gyökereinek kiszedésével a búvó és ikrázó helyeket is felszámolták. A fák kivágásával megszűnt azok árnyékoló, a nyári melegben hűtő hatása, ami évekre megnehezíti vagy akár megakadályozza az élet visszatérését a patakba.

És mindezekért cserébe ezután majd nem lesz árvíz?

A falu vezetése a helyi fórumokon igyekezett az elvégzett munkát az árvíz elleni védelemmel, míg a fák kivágását szociális okokkal indokolni. Nézzük előbb az első indokot. A patak betoncsatornává silányítása a falukép elrontásán túl nem tudjuk, hogy megoldja-e az árvízvédelmi problémákat. Vizsgálta-e valaki, hogy a korábbi kiöntéseknek mi volt az oka? Mekkora vízhozamok okozták az elöntéseket és eközben milyen dunai vízállások voltak? Nem lehetséges-e, hogy az elöntések alatti szakaszon van esetleg olyan szelvényszűkület, amely visszaduzzasztást okozhatott? Ha például van egy ilyen lokális szelvényszűkület, akkor hibás ötlet erre nagyobb sebességgel rázúdítani a vizet, mert még nagyobb elöntések alakulhatnak ki. Bizonyos helyzetekben a lefolyás lassítása, a vizek visszatartása a jó megoldás (mint például a vésztározó kiépítése is ezt jelenti). Az árvíz elleni védekezésnek az egyik lehetséges, de nem az egyetlen eszköze a meder vízszállító kapacitásának növelése. Az árvíz a meder vízlevezető képességét meghaladó, hirtelen víztömeggel (felhőszakadás, gyors hóolvadás) – súlyosbítva a Duna-visszaduzzasztó hatásával – alakulhat ki. Sajnos ezek idén és bármikor a jövőben is bekövetkeznek, bár szerencsére 100 év átlagát figyelembe véve viszonylag ritka jelenségek. A felhőszakadás, hirtelen hóolvadás hatására kialakuló árvízi helyzetben a Szokolyára tervezett záportározó megépítése biztonságot nyújt. Viszont a záportározó elkészültéig bizonyos körülmények között a patak a jelenlegi csupasz betonmedréből is ki fog lépni. (A 2010-es extrém csapadékos esztendő bátorító példája nyomán, ennek szerencsére kicsi a valószínűsége.) A víz eróziós pusztítása az elvégzett kotrás hatására viszont sajnos fel fog erősödni az elkövetkező években.

Az ilyen mértékű fakivágást még az árvízvédelemmel is nehezen lehet indokolni, az ún. szociális célú közterületi fakivágásokat pedig ideje lenne átgondolni, mielőtt az utolsó önkormányzathoz tartozó fa is áldozatául esik ennek a szemléletnek. Nem hisszük, hogy sokat kell magyarázni, hogy a rászorulókról történő gondoskodásnak számos egyéb, kevésbé tájkép és környezetromboló lehetőségei is adódnának.

Hova tovább?

A Mátyásfa Környezetvédő egyesület a hivatalos természetvédelemhez fordul, hogy a bekövetkezett helyzet miatt kezdeményezzék a vízjogi engedély felülbírálatát, a természetvédelmi szempontok egyértelmű, hangsúlyosabb érvényesülése céljából. Ennek a falu határain túlmutató példaértéke is lenne, hiszen országszerte számos kisvízfolyás esett és esik áldozatául a vízgazdálkodási társaságok tenni akarásának, és a döntéshozók hozzá nem értésének.

Minden módon támogatjuk, hogy Szokolyán minél előbb megépülhessen a záportározó. Reméljük, hogy a falu vezetése hamarosan gondoskodik a most és az elmúlt években kivágott több száz fa pótlásáról is. A faültetésben -természetesen- számíthat a Mátyásfa önkénteseinek társadalmi munkájára. Reméljük, hogy a patak mederképe egy napon a mellékelt képeken látható idillikus viszonyokat tükrözi Kismaroson is. Ahogy a képeken látható, egy falun átfolyó patak nem átok, hanem áldás, hatalmas lehetőség a falu kedves képének megőrzésében a faluban élők életminőségének és
közérzetének javítására.

Ezt még a természeti értékek iránt kevésbé fogékony emberek is értékelik.

Kismaros, 2012.01.07.

dr. Manczur Ferenc
elnök
MKE

Néhány Európai és magyar példa a patakok településen történő átvezetésére

1-village-cottages-english-peak-district-village-with-colorful-houses-garden-stream-and-bridge-andy-smy 2-the-stream-in-clapham-village-9420
Fotó: fineartamerica.com Clapham Village (Egyesült krályság, Észak-Yorkshire) – Fotó: localweb.co.uk
3-clapham-beck-waterfall-107537 4-RahnsdorferBach
Clapham Village (Egyesült krályság, Észak-Yorkshire) – Fotó: localweb.co.uk Drainingsbach, Rahnsdorf falu patakja Németországban – Fotó: strassenkatalog.de
5-kemnitz_bachdorf_web 6-Banpatak-dedes_1n
Kemnitz (Németország) – Fotó: Greifswalder Bodden & Peenestrom Kemnitz A Bán patak Dédestapolcsányon – Fotó: magyartelepulesek.hu
7 A_falun_keresztlfolyik
A svájci Ittigen település patakjának egy szakasza – Fotó: Flickr.com/tinuwin Wallhausen (Németország), Kismaros testvértelepülése