Zseniális ötlet, és mint minden ilyen, a természet mintájára működik. Szóval, vannak a halak, jelen esetben pisztrángok. Kakilnak, lélegeznek, stb, mindezt egy tartályban (akvakultúra). Aztán ott vannak a növények, kavicsban, vízben (hidropóniaí). És az egész, cakumpakk egy passzív üvegházba zsúfolva.
A halak vize táplálja a kavicságyban nőddögélő növényeket, a gyökerek, no és a kavics pedig megtisztítja és oxigénnel dúsítja a vizet, ami vissza kerül a halakhoz. Locsolni, trágyázni, kapálni nem kell. Egyedül haltápra és egy szivattyúra van szükség, ami mozgatja a vizet. A nap pedig a meleget adja a közösbe.
A rendszer neve: akvapónia. Tanuljuk meg, mert még fogunk hallani róla szerintem. Bár akvapónia létezik melegebb éghajlatú vidékeken, igaz ott sem nagyon elterjedt, nálunk ennek eddig nem volt nagy hagyománya, hiszen télen problémás a fenntartás. A forradalmi gondolat az, hogy mindezt üvegházba helyezzük, ráadásul passzívba (nem fűtött, tehát zéró az energia felhasználás). Az ötletgazda egy debreceni online-marketing menedzser, Gönczi Péter – hobbi kertész.
