Idesanyám

0
101

kaja?Idesanyám, de jó annak, aki íhös!!!?

 

Az újrahasznosított csokimikulások kapcsán kaptam ezt levelet. Felhívnám a figyelmet a záró mondatra: enni jó! Mégis elgondolkodtató, amit Kati írt, nem véletlenül folytatnak a különféle kultúrákban időnként hosszabb-rövidebb ideig böjtöt. Úgyhogy most, engedve ennek a nyomásnak, nem főzünk semmit, hagyjuk a gyomrunkat egy kicsit megpihenni.

 

 

Ha véletlenül mégis akad valaki, aki nekilátna a farsangi fánk sütésének, felhívom a figyelmet a Kisduna két cikkére is: Se fánk, se fánk?az egyik, Frsangi fnk rceptk a másik.

 

Az előzmények után az alább olvashatják a levelet:

 

Kedves Marosi Málna!

 

Olvastam rovatodat, és eszembe jutott néhány rendkívül bölcs gondolat. Először is egy anekdota, Zsótér Antal atyától, miszerint: a szegény kisgyereket esküvőre hívják édesanyjával. Természetesen degeszre eszik magukat, miután a gyerek megszólal: ” idesanyám, de jó annak, aki íhös!” Ismerős az érzés? Én gyakran emlegetem a család nem kis bosszúságára, mert már a könyökükön jön ki.

 

Decemberben az ajándékok vásárlása mellett csak az járt az eszünkben, hogy mit sütünk, mit főzünk, vásároltuk az alapanyagokat, gyűjtögettünk, mint a mókus. Aztán jött az ünnepnapi, semmihez sem hasonlítható roskadásig teli asztal. Ezután persze az utózöngék és a panaszok, puffadás, szaladgálás a wc-re, hányinger, reni-kapkodás, szódabikarbóna, és még sorolhatnám. No, de másnap az újabb vendégségben boldogan kóstolgattunk és eszegettünk, és már terveztük, hogy mit sütünk-főzünk szilveszterre. Mert hát kocsonya kell, virsli kell, a káposzta kötelező, és hát valami édesség is legyen, mert tudjuk, hogy az nyugtatja a gyomrot. Melyet már halálra kínoztunk ugyan, de azért csak megpróbálkozunk a gasztronómia csodáival.

Végül, amikor túl vagyunk az ünnepeken, és arra gondolhatnánk, hogy jöjjön egy kis koplalás, hagyjuk békén emésztőszerveinket, hadd pihenjenek egy kicsit, de nem! Akkor azon jár az eszünk, miként tudjuk a maradékot hasznosítani, hogy újabb finomságot kerülhessenek asztalunkra, majd gyomrunkba. Majd legközelebb fogyókúrázunk. Idő, mint a tenger, különben is nemsokára itt a farsang, és vajon ki tud jobb farsangi fánk receptet? Akkor meg már csak egy ugrás a húsvét….majd érik a sok gyümölcs, melyekből remekebbnél remekebb lekvárokat lehet készíteni…nem is beszélve a befőzésről! Ősztől pedig megint csupán néhány nap választ el a karácsonytól, jaj, ne feledjem a Márton napi libatort…

Hát akkor csoda, hogy nem szimpatikus a mérleg, vagy nem tetszünk magunknak a fotón? mert ugyebár enni jó…apropo: kellenek jó és egyszerű receptek?

 

Cserni Kati