Nyomozás Börzsönyligeten

0
601

erdotablaArra a kérdésre, hogy honnan veszem azt az értesülésemet, miszerint az a bizonyos gyilkosság volt a kezdete a Börzsönyliget üdülőterületté válásának, ezt mondhatom:

Arra a kérdésre, hogy honnan veszem azt az értesülésemet, miszerint az a bizonyos gyilkosság volt a kezdete a Börzsönyliget üdülőterületté válásának, ezt mondhatom:

 

Az interneten fellelhető adatokat tanulmányozva, több helyen olvasható az a vélekedés, hogy a terület gr.Károlyi László birtoka volt és ő volt az, aki a felparcellázását megkezdte. (egyébként Anyukám is így emlékszik) Viszont az Ipolyerdő Zrt. honlapján az olvasható, hogy a Királyréti Uradalom és Ipartelepek, melyhez a börzsönyligeti erdőtag is tartozott, már sokkal előbb megalakult (illetve eladásra került az Eszterházy uradalom területéből) és ennek utolsó tulajdonosa volt az említett Hofer Kunó) Ez a tény az Ipolyerdő Zrt, Börzsönyligeten kihelyezett tájékoztató tábláján is szerepel (Rozmaring tér, a Gálhegyi út teteje):

 

erdotabla

 

Magam, az ifjúkori (geológus technikusi) foglalkozásom tapasztalata alapján, az Erdészetnél fellelhető adatokat tartom mérvadónak. Mindenesetre a kérdés tanulmányozása során sok érdekességet találtam. Az egyik, hogy Hofer, aki egy időben svájci attasé is volt, egy magyar grófnőt, Dessewffy Ilonát vett feleségül, továbbá hogy egyik svájci, St.Moritz-beli tartózkodása alatt, egy szállodában vált gyilkosság áldozatává. Egy angol nő, féltékenységből öt golyót eresztett a férfibe, utána önmagát is megsebesítette. Ellenben a svájci bíróság felmentette, beszámíthatatlanság miatt és elmegyógyintézetbe zárták. Erről Kosztolányi Dezső is cikkezett az Esti Kurir, egyik, 1931.évi számában.

 

Egy másik dolog is feltűnt, a terület földrajzi helyzetének tanulmányozása során: Az 1910-es Közigazgatási térképeken látható, hogy Hont- és Nógrád vármegyék határa, éppen Kismaros akkori határával megegyezően halad, azaz Nagymaros, Kóspallag, Szokolya (ezért Börzsönyliget területe is) Hont vármegyéhez tartozott). Ha az akkori birtokviszonyokat jobban ismerhetnénk – hozzávéve azt, hogy 1920-ban új földtörvény lépett életbe, mely nagymértékben változtatott az előző földtulajdoni rendszeren – pontosabban tudnánk megítélni a cikk elején vázolt, eltérő vélekedéseket. Az erdészet tájékoztatója arra is rámutat, hogy a parcellázásból kihagyták a vízmosásokat és a meredek oldalakat, amelyek uradalmi tulajdonban maradtak, majd államosításra kerültek és most az erdészet kezeli azokat.

Horváth Tivadar