Látszat és valóság – In Memoriam Nemes Tamás

0
143

Hozzá tartozott a faluképhez. Hordta a leveleket, cipelte az ételhordót, és mindig mindenkinek köszönt. Fájdalmasan korán jutott árvaságra, és kevesen találtak kulcsot hozzá. Sokan nem is próbálkoztak szóba állni vele, mert nagyon nehezen értett szót a külvilággal.

Pedig nagyon széles látókörű, művelt fiú volt, amint az láthatta mindenki a népszerű közösségi portálon vezetett oldalán ? micsoda szerencse, így tudott kommunikálni a többiekkel! ? Rockzene, természettudományok, belpolitika és külpolitika, értékes kulturális események, mind érdekelték. Naprakész volt. Nemzetközi ismeretterjesztő folyóiratok írásai, vezető hazai politikai elemző blogjának bejegyzései, középkori kódexhamisítókról szóló cikktől kezdve a velencei lagúnák elzöldülő jelenségével foglalkozó hírig mindenre nyitott volt figyelme, érdeklődése. Minőségi tudást keresett és adott át környezetének, ismerőseinek. Nagyszerű srác volt.

Jó tanulság nekünk, esendő embereknek az élete. Látszat alapján ítélünk a legtöbbször, ritkán látunk a titkok mögé. Kevesen teszünk erőfeszítéseket, hogy megértsük azokat, akikről Devecseri Gábor írt megrendítő versében:

Megszülettünk hirtelen,
egyikünk se kérte.
Kérve kérünk, szép jelen:
meg ne büntess érte.

Kérünk, kurta pillanat,
ne vess tűzre, lángra,
szép olajfa-lomb alatt
várhassunk halálra.

Hadd teljék az életünk
– mint lehet – szelíden,
gyolcsban zengjük énekünk,
nem csalános ingben.

Nyugodj békében Tamás!

A Kisduna szerkesztősége