A Séd patak revitalizációja

0
503
Sd_Papkeszi_felett_vhelyVan, ahol már rájöttek… Lássuk mi történt a Séd patakkal mostanában:

Szakmai érdeklődésünk körében kiemelt helyet foglal el a különböző vizes élőhelyek, köztük elsősorban a kisebb vízfolyások védelme és helyreállítása. Jelentőségüket általában alábecsülik, holott régebben malmokat hajtottak, vizüket itták, itatták, mostak és halásztak bennük, vizük erdőket, réteket táplált. A közelmúltban szerepük leszűkült a ?káros? vizek gyors levezetésére, a tisztított szennyvizek befogadására, és ennek érdekében kanalizálták őket. Több tízezer km kisvízfolyás van hazánkban, eltérő környezeti állapotban ? egyik nevezetes patak ?visszatermészetesítéséről? szól e bejegyzés.

 

A Veszprémi Séd a Dunántúl egyik legjelentősebb vízfolyása. A fent leírtak mind érvényesek rá, a konkrétumok szintjén, a jelen tervezés aktualitása szempontjából legfontosabb az, hogy medre nehézfémekkel terhelődött az évtizedeken keresztül tartó ipari szennyezések miatt. Állami támogatással egy kármentesítési projekt vette kezdetét, melyről bővebben a sednador-karmentesites.hu honlapon lehet tájékozódni. A projekt során felmérésre került a patak és a befogadó Sárvíz mederanyaga, majd azt, valamint a parti és vízi vegetációt eltávolítva egy ?nyers?, élettelen meder maradt vissza. Ez a beavatkozás súlyos károkat okoz az évek, évtizedek alatt ?regenerálódott? (?természetesebb képet mutató?) patakokban, így a Séd esetében is. A meder és az élővilág ?helyreállítódása? gyakorlatilag azonnal megindul, de nagyon fontos, hogy a folyamat egyes elemei nagyon lassúak vagy ellehetetlenülnek, mások kicsit gyorsabbak, továbbá kulcskérdés, hogy a regenerálódás egyáltalán megengedett-e!

 

Sd_nem_kotort_termszetszer_szakasza

A Séd nem kotort természetszerű szakasza

Sd_Papkeszi_alatti_kotort_de_regenerld_szakasza

A Séd Papkeszi alatti kotort, de már regenerálódó szakasza

 

Hiszen, ha a vízfolyásra vonatkozó műszaki, vízjogi tervek és a gyakorlati igények kotrást, rézsűrendezést tesznek kötelezővé/lehetővé, akkor a kialakuló ökoszisztéma minden egyes alkalommal elpusztul és minden kezdődhet elölről. Ezért olyan tervet kell készíteni és engedélyeztetni, mely ezekkel (és számos más) ökológiai és műszaki szempontokkal részleteiben számol.

 

Ez egy nehéz és hazánkban újszerű megközelítést, szemléletet kíván, melyet minden tervezési munkánknál érvényesítünk, ill. az MSZE 12333:2010 Hegy- és dombvidéki kisvízfolyások jó ökológiai állapotának és potenciáljának kialakítása, valamint megőrzése című ?tervezői útmutatóban? közreadtunk.

 

A Séd esetében is számos keretfeltételre kellett tekintettel legyünk. Elmondható azonban, hogy a társtervezőkkel gyümölcsöző és jó légkörű együttműködés alakult ki és a képekkel is bemutatott eredménnyel elégedettek lehetünk!

 

 

Sd_Papkeszi_felett_vhely

A Séden, Papkeszi felett kialakított kavicsos ivóhely

 

Az új mederalak kialakításának legfontosabb szempontjai voltak a megfelelő medermélység és változatosság kialakítása, hiszen a kotort (kis- és középvízi) meder túl széles, kereszt- és hossz-szelvény mentén homogén és kis mélységű volt. Az egy vagy kétoldali rézsűlábi szűkítésekkel és terelőkkel elértük ?a kívánt medermélységet?, ill. a terelőkkel a sodorvonal kígyózó alakot vett fel, mely a mederanyagot átrendezve sekélyebb és mélyebb, lassabb és gyorsabb mederrészletek alakított ki. Ez a jelenség alapvetően hosszabb időt igényel, a hordalékmozgástól, a vízhozam váltakozásától és egyéb okoktól függően, így, ezekkel a folyamszabályozáshoz hasonló eszközökkel meggyorsítottuk a folyamatot.

 

Sd_Papkeszi_felett_terel_s_kkszrs

Terelő-kőmű, partvédelem, vízi és vízparti vegetációval

 

Megjegyzendő, hogy a korábban gyakorlatilag halmentes Papkeszi feletti első kivitelezési szakaszon ? melyet 2012. szeptember 11-én hivatalos bejáráson tekintettünk meg ? végig halmozgást figyeltünk meg. Elsősorban a védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus) példányaival találkoztunk. A vegetáció regenerálódásának első jele volt a bennmaradt nád rizómák újraindulása és más növényfajok kihajtása.

 

A kísérővegetáció fejlesztésének fontos eleme az őszi fatelepítés.

 

A választott megoldások első ránézésre művinek hatnak, azonban céljuk a regenerálódás gyorsítása és az azonnali hatás (sokrétű élőhely megteremtése) kifejtése. Idővel a rájuk rakodó hordalék, talaj és növényzet, valamint a mozgó-mozgató víz hatására a merev formák oldódni fognak, részben takartak lesznek és elmondható lesz, hogy a kultúrtáj ?kultúrvize? fajgazdag, eleven, szemre természetszerű oázis lesz!

 

Dukay Igor