Havazás esetén az angol stratégia a várakozás: majd csak elolvad! És tökéletesen igazuk van, mert valóban elolvadt. Egy hétre ugyan ? ha nem is leállt, de alapjáraton zajlott az élet, munkába, iskolába csak az járt, aki elég vakmerőnek bizonyult.
Hacsak nincsen különleges törzsi szokásunk, extrém, adrenalint növelő hobbink ? a kocsonyába. A köröm mellé. És feltétlen tegyük hozzá, Magyarországon.
Ugyanis amikor a wellsi hentestől kocsonyábavaló húst kértünk, meghökkenve nézett ránk. A máskülönben rezzenéstelen arccal szemlélődő brit átlagember felhúzta egy pillanatra szemöldökét! Mit lehet főzni disznófej, fül, köröm? s egyéb bőrös alkatrészből?! Annyira extrémnek tűnt a kívánság, hogy még a bolt hátsó részében dolgozó hentessegéd is előmerészkedett egy alapos körülnézésre!
Tél Somersetben – Fotók: Fekete Judit |
És hogy jutott eszünkbe kocsonyát főzni? Az úgy volt, hogy a múlt héten a húgom látogatott meg bennünket párjával. Egyik este ücsörögtünk a konyhában, kóstolgattuk a hazai ízeket ? szalonna, füstölt kolbász, zöldpaprika, pálinka ?, csodáltuk a hóesést, és azon méláztunk magunkban, most lenne itt az ideje a kocsonyának! A kellemes mínusz 4-6 fok és az otthonról hozott torma adta az alkalmat arra, hogy belevágjunk. Még két hátsó körmöt is szereztünk, hozzá valami csülökfélét, és a tízliteres fazék már ugrásra készen várakozott.
Tél Somersetben |
Pucolás, fortyogás, tormareszelés, szűrés, porciózás, dermedés? elkészült a mű, s önfeledten kóstolgattuk a múlt ízeit. Mert már négy éve nem ettünk. A gyerekek persze nem érezték át az eufóriát, Sára köszönte szépen, ebből az állagú ételből nem kér, Ábel hősiesen megkóstolta ??nem jött be? ?, egyedül Danit érintette meg a ?mit is jelent magyarnak lenni? büszkesége! Bevallom, a hentesnek akartunk vinni kóstolót ? de sajnáltuk. ?Úgy sem értékelné!? ? magyaráztuk fukarságunk okát.
Támadásban a tó éhes kacsái |
Vendégeink boldogok lehettek, eső helyett a hó zúdult a nyakukba ? az mégis csak kellemesebb. A hófedte angol táj igazi kuriózum a turistának, ritkán fényképezhető. Tegyük hozzá, hogy az utóbbi években többször előfordult a havazás, mint ritka természeti jelenség. Lehet, hogy néhány évtizeden belül az őslakosok rászánják magukat, és elegendő mennyiségű hókotrót vesznek! (Ha egy fecske nem csinál nyarat, akkor négy kemény tél sem!)
Az iskola udvarán hóemberáradat |
Ha a magyar panaszkodós fajta, akkor az angol a csodálkozás nagymestere: ?Jé, leesett a hó!? ?Jé, ha nem takarítjuk el, ráfagy!? ?Jé, mit kell csinálni a hóval?? Az angol stratégia a várakozás: majd csak elolvad! És tökéletesen igazuk van, mert valóban elovadt. Egy hétre ugyan ? ha nem is leállt, de alapjáraton zajlott az élet, munkába, iskolába csak az járt, aki elég vakmerőnek bizonyult. (Mondanom se kell a keleti és az északi blokk az ?ez is hó?? lenéző grimasszal az arcán teljesítette az alkalmazotti lét kötelességét: dolgozott. Az iskolák nagy része bezárt, a gyerekek nyertek egy-két nap szünetet. Érthetetlen módon nem kell pótolni, a ?vis maior? kategótiájába tartozhat az égi áldás.
Este tízkor a parkban ? csak mi merészkedtünk ki – Fotók: Fekete Judit |
Látogatóink hazautaztak, a hó egy nap alatt elillant? s az élet visszatért a maga megszokott kerékvágásába.
Anglia
Kapcsolódó anyagok:
– Hol vannak már az ünnepek!
– Karácsonyi vendégség a hippivárosban
– Őszi angol vigasságok – 2. rész