A nagymarosi helyzetről Szigeti-Benedek Gabriellát kérdeztük, aki elmondta, hogy valóban kritikus pillanatokat élnek meg a településen.
A sajtóban megjelent módon betört a víz a Csillag utca sarkán. Mára várták azokat a nagy teljesítményű szivattyúkat, amelyeknek a segítségével ezekről a helyekről vissza tudják szivattyúzni a mederbe a vizet. A szivattyúk megérkeztek, és teljes gőzerővel dolgoznak.
Egyébként az emberek tartják magukat, bár az egy hete tartó folyamatos készenléti állapot alaposan megviselte sokak idegrendszerét. Úgy hallotta, hogy néhány helyen ez kisebb konfliktusok is okozott. Akik a Duna mellett laknak, hozzászoktak ezekhez az ismétlődő nagy vizekhez, de a jelenlegi szint minden képzeletet felülmúlt.
Heinczné Cserni Katalin tanárnő ma délután a Jókai utcából és az egyházmegye kisbuszából tájékoztatott bennünket a jelenlegi helyzetről:
Az egyházmegyei szolgálat kisbuszával osztottam ma ebédet a város felső végében dolgozó embereknek. Azt tapasztaltam, hogy mindenki szinte őrült módon próbál megbirkózni ezzel a soha nem látott víztömeggel. Aminek a nagyságát az is mutatja, hogy a szülőházamban – Verőcén az Ybl-soron (Árpád út) – már az udvarban van bent a víz. 50 éve lakunk ott, de ilyet még nem tapasztaltunk.
Sokan azt is mondták, hogy a félkész gát csak gátolta a munkát. Magam laikusként ezt másként látom. A legutóbbi árvíznél már világos volt, hogy az úgynevezett Felsőmezőnél a gát már nem bírt volna el többet. A félig kész mobilgát azt jelentette, hogy Nagymaros legalább 1 kilométernyi homokzsák-pakolást megúszott, úgyhogy mi sokat köszönhetünk ennek az építménynek.
