Szemtől szemben – talán ezért

1
239

vonat2

A Vác és Verőce állomások közötti vasúti szembeközlekedésről már írtunk, de az Index mai cikke újabb részleteket világít meg. Nyilván nem kell senkit karóba húzni egy hiba miatt, és nyilván a vasúton dolgozó emberek is leginkább elszenvedői a vonalon tapasztalható kaotikus állapotoknak. De a tény az tény, hogy egy ekkora (vagy bármilyen) forgalmú elővárosi vonalon, Európa szerencsésebbik felén nem lehetne megengedni ekkora szívatást két hónapon át. És még hol a vége. Pedig ez a vonal már 1846 nyara óta létezik (Vác és Budapest között), hiszen ez volt az első Magyarországon. Ennél biztosan többet érdemelne.

 

Jöjjön akkor az Indexes cikk részlete – bővebben erre – :

 

„Kilencvenkilenc százalék, hogy itt emberi mulasztás történt” – fogalmazott István György közlekedésmérnök annak kapcsán, hogy hétfőn alig 300 méterre állt meg egymástól a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon Vác és Verőce állomások között az Avala nemzetközi gyorsvonat és a Szobra közlekedő személyvonat, amelyek azonos vágányon, szemben haladtak egymással. Habár a vizsgálatok még nem zárultak le az esettel kapcsolatban, az eddig ismert részletekből már sok minden kikövetkeztethető. A szakember szerint valószínűleg több embernek kellett hibáznia, a váltóállító és a váci állomásról kifelé haladó mozdony vezetője is mulaszthatott. A személyi mulasztást az eddigi adatok alapján a MÁV is megerősítette.

Az eset úgy történhetett, hogy vélhetően a váci vasútállomás átépítése miatt a vonatot nem tudták a jelzőberendezések szabad jelzései szerint elindítani (ez garantálná, hogy nem indul el egymással szemben két vonat), hanem a továbbhaladást alapvetően tiltó, vörös fénnyel világító jelző mellett ún. „szabad az elhaladás” kézijelzéssel hagyhatta el az állomást.

Vác és Verőce között kétvágányú vasútpálya van. A Vácot elhagyó személyvonatnak a rendelkezés szerint a jobboldali vágányon kellett volna haladnia, de valószínűleg rosszul állították át a váltót, emiatt a baloldali vágányra került – ezen jött szembe a nemzetközi gyorsvonat. Habár a mozdonyvezetőt megzavarhatták az átépítés miatti ideiglenes forgalmi változások, az utolsó váltó után, az állomást elhagyva már látnia kellett volna, hogy rossz vágányon halad, és ebben az esetben azonnal meg kellett volna állnia. Ezzel szemben a mozdony az állomás után még körülbelül 1 kilométert haladt, igaz, csak 15 kilométeres óránkénti sebességgel – tudtuk meg István Györgytől. A gyorsvonat sem mehetett túl gyorsan, hiszen ezen a szakaszon már eleve 40 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben.”

 

Kiegészítésként még annyit, hogy több helyi forrásunk szerint abban az időszakban 1 vágányon közlekedtek a vonatok ezen a szakaszon. Erről hivatalos infónk ugyan nincs, de akik mondták, ott voltak a helyszínen. Kommentben lehet jelezni, ha valaki tudja erről a tutit.

Száz vasútat, ezeret!
Csináljatok, csináljatok!
Hadd fussák be a világot,
Mint a testet az erek.

(Petőfi Sándor 1847)