Első vérig

0
133

Vért adni nem kellemes. Aki fél, ne is olvasson tovább.

Kezdésként kitöltesz egy papírt többek között arról, hogy lősz-e hernyót vénásan, mennyit szexelsz idegenekkel, fertőző vagy-e és volt-e az idén állatharapásod. Ha ezen túl vagy, átülsz egy másik asztalhoz, ahol egy kövér vércseppre vadászva ujjon szúrnak. A vért ezután szétkenik egy papíron, nézik, hogyan viselkedik, meg hogy kábé melyik csoportba tartozol. A következő pultnál kiderül, van-e szíved, dobog-e és mekkora a nyomás az ereidben. Amennyiben alacsony, kiküldenek lépcsőzni, hogy veled együtt felmenjen az is. Van, akinek már a tudat elég hozzá.

Aztán a kezedbe nyomnak egy tasakot, amibe deciszám ömlik majd a véred. Csaknem fél liter. Egy sörnyi. Elképzeled azt a nagy üveget. Jaj.

A tasakkal a kezedben végül szabad ágyat keresel, elhelyezkedsz rajta és nyújtod a karod a közeledő tű felé.

Kiszolgáltatod magad. Önként. Mert így döntöttél.

És onnantól annyi.

veradas-itt

A kezed ökölbe szorul, a tű a vénádba hatol, a műanyag cső sötétvörössé válik. Vérzel. Folyik életed nedve valahová az ágy mellé, bele a tasakba. A tű feszít. Folyamatosan jelez az agyadnak, az meg vissza: fáj. Nem nagyon. Kicsit.

Csak fekszel, nézed a többieket vagy a plafont, esetleg beszélgetsz véred kedves és türelmes szívójával. Közben enyhe bágyadtság lesz úrrá rajtad. Zsibbadni kezd a karod. Lassan csepeg az a félliternyi másodperc.

Amikor szólnak, hogy kész vagy, egy gézdarabot nyomnak sajgó sebedre, amit tartanod kell és amit végül leragasztanak. Nem kelhetsz fel azonnal, feküdnöd kell még. Mert elájulhatsz. Ritkán fordul elő, de volt már rá példa.

Beszélgethetsz tovább vagy nézheted a plafont. Meg a többieket, akik még nem kerültek sorra, vagy akik már végeztek és mosolyogva távoznak a helyiségből.

Pár perc relax után végre felállhatsz. Gyengébb és lassabb vagy, mint általában. A tű helye pici tűzként ég könyékhajlatodban. Az ajtó felé indulsz, miközben a csontvelőd nagyobb fokozatba kapcsol és mintha az új vörösvérsejtek mellett némi büszkeséget is termelni kezdene benned.

A  személyzet megköszöni a részvételedet és te is köszönöd a lehetőséget. Megfogadod, hogy legközelebb is adsz vért.

Vért adni egyáltalán nem kellemes. Kicsit fáj.

De ez a fájdalom jelentéktelen ahhoz képest, amit a hozzátartozók éreznek, amikor azért hal meg egy (három) szerettük a kórházi ágyon, mert nem volt egy tasak vér, amivel megmenthették volna.

Ennyi. Semmi több.

Véruti Norbert

 

Véradások a régióban:

Szokolya: március 23. (hétfő) 14-től 17 óráig, Szalajka IKSZT ház

Nagymaros: április 2. (csütörtök) 12-től 18 óráig, Művelődési ház

Kismaros: április 15. (szerda) 15-től 18 óráig, Művelődési ház

Verőce: április 20. (hétfő) 15-től 18 óráig, Művelődési ház

 

A véradáshoz szükséges a személyi igazolvány, TAJ- és lakcímkártya.
Véradás előtt étkezzen és igyon mindenki sok (legalább másfél liter) folyadékot!