Egy “Vad nő” tárlata

0
134

Képeiből pokoli világunk torz kacaja és kínoktól pengeéles sikolya visszhangzik, míg végül a néma, hideg fénytelenség vérszomjas sivatagként elnyeli, majd a hirtelen támadt csendben, akár egy törött csont reccsenése a sötétben, úgy hasít agyunkba az egyetlen kérdés: tudjátok, mit cselekedtek?

Aztán énekelni kezd. Valami ősit. Hangjával, zenéjével olyan rétegeket feszeget, amelyek valahol mélyen ott élnek mindenkiben, de rárakódott az elmúlt korok fojtó iszapja.

Énekelni kezd, és valami megmozdul odalenn.

weix
“Emlékezet előtti zene” vászon, 20x20x25 cm vegyes technika

 

 

Művészeti filozófiájából:

 

„Valójában minden maszkot lerántva engedem át lelkemet egy felsőbb erőnek, ami mindig is megnyilvánulni akart. Szélsőséges és különböző volumenű érzelmeket szólaltatok meg, minek kifejezéséhez különleges hangképzés, vagy akár speciális témaválasztás szükséges.”

„…a pokol színhelye a mi világunk, mert azzá tettük a rendszerrel, az elnyomással nagyban és kicsiben egyaránt. Mikor a panelek és a börtönök falai végre felgyulladnak, kitörnek belőle az ősiség élve eltemetett totem állatai, felszabadulnak a korlátok, amik addig csontig nyomtak alá. És ez az alányomás, presszúra okozza a szellemi pestist.”

„Úgy gondolom a zene ima és agapé egyben magasabb erőknek. Ezért koncertjeim egészét mint rituálét fogom fel. Mindezzel másik helyet és időt teremtek, meggyengítve az élők és az asztrális világ közti hártyáját.”

 

 

Weixelbaum Laura képei és zenéje együtt március 27-én 17 órától a Kismarosi Művelődési Házban. A megnyitót követő koncerten Szabó Sándor, Heiczinger Mika és Kobza Vajk is hangébreszt.

A kiállítás április 24-ig látogatható.