Földes László Ybl-díjas építésszel Néder Katalin beszélget családról, hazaszeretetről, építészetről.
Földes Lászlót 20 éve ismerem. Első találkozásunk a Dunakanyar Erdei Iskolában történt Visegrádon. Ő volt az épület egyik megálmodója és első nagy sikere, nekem pedig az első munkahelyem. Az iskola 3 éve megszűnt, az épület üresen áll, de mindketten hiszünk abban, hogy egyszer felébreszthetjük Csipkerózsika-álmából. Valaki egyszer leszedi a pókhálókat és az iskolát újra gyerekzsivaj tölti meg.
A Dunakanyarhoz nemcsak Ő, hanem egész családja kötődik. A Györgyi-Giergl művészcsalád számos generációja lakott vagy nyaralt itt, híres építész rokonok hagyták itt névjegyüket, Zebegénytől Visegrádon át Verőcéig. A vele készült interjúban ennek jártunk utána.
Első rész – A Györgyi-Giergl család a Dunakanyarban
Néder Katalin: Kezdjük ezzel a zebegényi idilli képpel. Ez a szülőotthon kertjében készült?
Györgyi Kálmán családja zebegényi háza kertjében
Földes László: Igen, itt lakott Györgyi Kálmán (1860 – 1930), aki az én dédapám. Ő volt a Székesfővárosi Iparrajziskolának az igazgatója. Egykori parasztháza állt itt, amit nyaralónak használt. Zebegény az akkori művészvilág felkapott üdülőterülete volt. Maróti Géza rábeszélte őt, hogy adja el neki. Ő lebontotta és egy villát építtetett a helyére.
A Maróti villa Zebegényben
NK: Ez az épület szülőotthon volt, sokan születtek itt a Dunakanyarból, köztük én is. A zebegényi templom építésében is részt vett az egyik rokonod, aki Kós Károllyal együtt tervezte meg a templomot.
Zebegényi templom – Györgyi Dénes
FL: Györgyi Dénes (1886 – 1961) – Györgyi Kálmán fia – Kós Károly egyetemista társa volt. Ő hívta Kós Károlyt Zebegénybe, a nyaralójukba. Kós Károly erről meg is emlékezik az emlékirataiban, és arról is, hogy hálás volt Györgyi Dénesnek mindezért. Ott a nyaraló kertjében ültek és teázgattak és arról beszélgettek, miért nincs ennek a kis falunak temploma. Ekkor találták ki, hogy építenek egyet. A probléma csak az volt, hogy míg Györgyi Dénes és Jánszky Béla katolikus volt, Kós Károly református. A XX. század elején ennek még nagy jelentősége volt, ezért Györgyi Dénesék mentek lobbizni az esztergomi érsekségre, hogy a templom felépülhessen Kós részvételével. Az idők folyamán Kós Károly neve maradt meg, de hárman tervezték és miután Kós Károly visszament Erdélybe, Györgyi Dénes és Jánszky Béla fejezte be a templom tervezését és építését.
NK: Ezután Györgyi Dénes más stílusban kezdett épületeket tervezni.
FL: Mindig is követte az aktuális irányzatokat és mindegyiket magas szinten művelte. Például az Elektromos Művek budapesti, Markó és Honvéd utca sarkán levő két épülete, amelyeket art deco stílusban tervezett is ilyenek. Azt vallom, hogy minden stílusban lehet magas színvonalon alkotni és Györgyi Dénes ennek volt a megtestesítője. Bármit csinált, nagyon finom ízléssel, jó arányérzékkel és nagy tudással tette.
Giergl Kálmán (1863 – 1954) a mai fogalmakat alapul véve sztárépítész volt. Verőcén építtetett egy szecessziós villát, ennek fantasztikus kertje van, és csodálatos kilátása a Dunára. Ezt a villát később eladta és két házzal arrébb vett magának egy kisebb házat. Ez a ház még ma is a család birtokában van, emléktábla jelzi egykori lakóját. Giergl Kálmán Verőcén lett eltemetve és a hagyomány szerint, Gorka Géza kerámiája van a sírján. Ő elképesztő életművet hagyott maga után. A New York palota és a Királyi bérház terveit még Hauszmann Alajos irányítása mellett készítették, de a Zeneakadémia, a Klotild paloták, a Luxus áruház, a Klinikák épületei, a Szent István Gimnázium, a Kolozsvári Egyetemi könyvtára, a Debreceni Egyetem központi épülete mind Korb Flóris és Giergl Kálmán nevéhez fűződnek.
A közelmúltban felújított Eiffel Palace-t, ami eredetileg a Légrádi testvéreknek nyomdája volt, szintén ők tervezték. A múltkor meghívtak Pécsre előadást tartani. A Széchenyi téren feltűnt, hogy az egyik eklektikus épület mennyire nagyvonalú és elegáns. Mikor hazajöttem, utánanéztem, hogy ki lehet a ház tervezője. Én lepődtem meg a legjobban, hogy ez is Korb és Giergl.
Giergl Kálmán egykori villája Verőcén
Verőcei kápolna – Giergl Kálmán
Emléktábla Verőcén
Györgyi Géza építész (1851 – 1934) sok tekintetben ellentéte volt Giergl Kálmánnak. Szerény visszahúzódó ember volt, pedig ő is nagyon sok épület tervezésében rész vett. Dolgozott a Viktória Biztosító Társaság épületén (később Filmmúzeum) Hoepfner Guidoval, továbbá a Műegyetem „K” épületén, a Szent István Bazilikán, a Budavári Királyi Palota bővítésén, az Operaházon, Ybl Miklós munkatársaként.
NK: Nemrég volt egy nagy családi találkozó, ahol kétszázan voltatok. Ez hogyan szerveződött?
FL: A nagymamám, Györgyi Gézáné Zámor Magda (1907 – 1994) Visegrádon lakott, pontosabban ott töltötte a nyarakat. Ahogy emlékszem, két nagy koffere volt az ágya alatt: az egyikben Visegrád története, a másikban a Györgyi-Giergl család emlékei voltak. Megszállottan kutatott a család után, és 1725-ig, 11 generációig visszamenő családfát készített. Kiderült, hogy több olyan családtag van, aki a család történetével foglalkozik. Ezek a családtagok szervezték meg találkozót. Ezzel egyidejűleg Giergl Henrik (1827 – 1871) üvegműves naplóját is kiadták. Ő körbejárta Európát és napi szinten naplót vezetett. Megélte az 1848-s forradalmat is. Ezt a napló-könyvet a édesanyám, Dr. Györgyi Erzsébet bemutatta Bodó Sándornak, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) akkori igazgatójának, aki rácsodálkozott a famíliára: ritka, hogy egy családban ennyit művész van, aki ilyen magas szinten teljesít. Az ő ötlete volt az kiállítás, amely 2005-ben jött létre a BTM-ben. Nagyon nagy munka volt, de a család érezte, hogy ez nagy lehetőség arra, hogy a család története széles körben be legyen mutatva. Én is részt vettem a kiállítás szervezésében. Készült egy katalógus is és kiderült, hogy egy tucat művészettörténész foglalkozik a család történetével. Így csak elő kellett venni ezeket az írásokat. A katalógus nyomtatására a család szedte össze a pénzt. A mai művészettörténet cikkekben és könyvekben már megjelennek a rokonaim neve is, és ebben a kiállítás is sokat segített. Információözönben élünk, nehéz minden művészt ismertté tenni. Keresztanyám Dr. Zimányi Magdolna és más családtagok részvételével, létrehoztuk a Giergl honlapot http://www.giergl.hu/, amely három nyelven olvasható. Ezen megtalálható az a hat méter hosszú családfa is, ami 11 generációt tartalmaz.
(Folytatjuk)
Képek: a korabeli képek kivételével, a fotókat Néder Katalin készítette.
További fotók:
Zebegényi templomtornyok – Györgyi Dénes
Zebegényi templomkert – Györgyi Dénes
Klotild Paloták egy régi képeslapon – Giergl Kálmán
Eiffel Palace (Budapest) – Giergl Kálmán
Elektromos Művek épülete (Budapest) – Györgyi Dénes
