A közös múlt összeköt

0
187
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

“Hiszek napban, ha nem is látom a fényét,

hiszek szeretetben, ha nem is érzem sehol,

hiszek az Istenben akkor is ha hallgat”.

(Felirat egy börtönben)

Idén Nagymaros Római Katolikus Temploma adott helyszínt Kismaros-Nagymaros-Zebegény emlékező közösségeinek. E települések évek óta együtt idézik fel 1945 hideg telét, amikor málenkij robotra hurcolták el a sváb falvak fiataljait. Hagyomány, hogy a gyász és hálaadó szentmisét ilyenkor a zebegényi születésű Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálja, és Csuka Tamás református püspök mond áldást. Ebben az évben Petrovics László Nagymaros polgármestere és – a körzet országgyűlési képviselője, Harrach Péter betegségére tekintettel – a nagymarosi születésű Hollik István országgyűlési képviselő mondták el személyes hangvételű megemlékező beszédeiket. A megemlékezésen részt vett többek között Neubauer Rudolf, Kismaros polgármestere, Lucza Gergely szokolyai és Krebsz Gábor zebegényi alpolgármester, valamint a települések Német Nemzetiségi Önkormányzatainak képviselői. Közreműködött a Nagymarosi Női Kar és a Nagymarosi Férfikórus, Patrik Judit vezényletével valamint a Kittenberger Kálmán Általános Iskola tanulói, Szalai-Benedek Bálint és Lázár Olivér, akinek dédnagymamája a Szovjetunióbéli munkatábor egyik túlélője, Heinczinger Balázs és Mándliné Szabó Katalin. A szentmisét követően az egybegyűltek a temetőben helyezték el a megemlékezés virágait, nem feledve azokat, akik meghurcoltatást nem élték túl, és soha nem térhettek haza.

A megemlékezésről készült film: