Élményözön a Dunakanyarban
- Zebegényi Tökvilág Fesztivál – 2016. szeptember 24.
„Vannak vidékek, tájak, városok, melyek különös varázzsal bírnak. Megmagyarázhatatlan erők vonzanak vissza oda, ahol egyszer már megérintett a Hely Géniusza. Újra és újra meg kell látogatnunk, s ha nem lehetséges, mítosszá növekszik bennünk az emlék.” (Szőnyi István Baráti Kör, Zebegény).
Az ország északi határánál, a vén Duna legszebb kanyarulatánál, hegyektől koszorúzva bújik meg a völgyben a festői Zebegény. A községből elérhető több történelmi település (Esztergom, Visegrád, Szentendre, Vác), de maga Zebegény is több rangos látnivalót kínál. Ha épp nincs fesztivál vagy esemény, akkor is napokat tudunk itt eltölteni. Barangolni utcáin, a főtéren, vagy sétálni a parton.
2013-ban elnyerte a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny fődíját. A „legvirágosabb faluban” a vonatról leszállva még el sem jutunk a főtérre, már az állomáson határozottan érezni: itt valami megfoghatatlan aura, édes rózsaillat öleli át az embert…
Tökvilág születik
„Egy – megérett a meggy. Kettő – csipkebokorvessző. Három – nincsen nekem párom. Négy – biz oda nem mégy. Öt – most érik a tök. Hat – hasad a pad. Hét – kiflit süt a pék. Nyolc – üres a kis polc. Kilenc – ki, s Ferenc. Tíz – tekenőbe tiszta víz. Minek az a tiszta víz? Kiskertet locsolni. Minek az a kiskert? Tököt bele vetni. Minek az a tök? Disznót hizlalgatni. Minek az a disznó? A háját kivenni. Minek az a hája? Kocsit kenegetni. Minek az a kocsi? Asszonyokat – jányokat a pokolba hordani!” (A közismert népi mondóka nagydobronyi tréfás változata).
Nem tudni vajon ismerik-e a zebegényiek a nagydobronyi „tökös” népi mondókát? Mindenesetre Zebegénynek – legalábbis az a hír járja – a nevezetes növény: a „Tök” a „Hungarikuma”. E sokoldalú növény jegyében, miért is ne lehetne a falunak még eggyel több turista csalogató látványossága? Valószínűleg így gondolkodott anno a tökről a Zebegényi Tökvilág Fesztivál kitalálója! De ki is a méltán híres – azóta évente jelentkező –rendezvény „szellemi édesanyja”? Hogyan jutott el egy frappáns ötlet a megvalósulásig?
„Tudom, hogy van és remélem lesz még sok-sok tenni akaró lelkes zebegényi ebben a gyönyörű faluban. Ne csak csodáljuk, tegyünk is érte!” (Apfelné Wetzl Terike),
Apfelné Wetzl Terike (helyi termelő, lokálpatrióta) a kertjében dísztök-termesztéssel foglalkozott, így tette népszerűvé a növényt a környéken, felelevenítve a hozzá kötődő népi hagyományokat, kézműves fogásokat. A kézműves foglalkozásokhoz is rendszerint rengeteg faragnivaló tököt ajánl fel. Egy korábbi riportban mesélte el történetét: „Elkezdtem tököt termelni és árulni, mert mindig gyűjtögettem nagyon sok fajtát, kicsit, nagyot, színeset. S mivel annyi sok volt belőle, mindig több volt a termés. Úgy elképzeltem, hogy milyen jó lenne itt a téren, mert előtte is csináltam gyerekeknek kézműves foglalkozásokat. Miért a tök? Mert megtetszett a formája abban láttam fantáziát, és a boltnak, amit nyitottam Tökvilág lett a neve pontosan ezért.” E „tökindafonálon” bodorodott, növekedett a „tök szeretetén nyugvó” ötlet, s jött létre belőle Zebegényben egy igazi nagyszabású nemzeti hagyományteremtő forgatag.
Mikor is volt az első Tökvilág Fesztivál? Tán 2004-ben? Lám milyen gyorsan szalad az idő! 2016. szeptemberében már a IX. Zebegényi Tökvilág Fesztiválra invitálta a nagyérdemű közönséget a „zebegényi Kisbíró”. (Megjegyzés: 2014-ben a mára úgyszintén rangos Sárkányfesztivállal egy időben zajlottak a Tökvilág események).
„Ki lesz a legtökösebb legény!” Kora délelőtt a színpadon a kikiáltó harsányan adta hírül: lesz Tökfaragó-, Töklökő-, Töksúly-saccoló verseny. S az ügyes kezű embereknek nem marad el a Tökmagpöckölő verseny. Sőt! A Tökbáb Kuglit is éppúgy ki lehetett majd próbálni. Hozott tökök súlyra, hosszra történő megmérettetése, helyben faragott és díszített tökök versenye, kézműves és hagyományőrző árusok és foglalkozások, tökös ételek és italok. A parkban található kisszínpadon változatos zenés műsorok egész nap.
Ipolyi István bejegyzésében olvashatjuk: „Itt voltak a testvértelepülésünk Geresdlak tisztelt polgárai, akiket a polgármester asszonyunk személyesen vezetett körbe a faluban. Nagyon érdekes volt a Polgármesteri Hivatal melletti parkban Fodor János koncertje is. Összegezve: egész napos örömódája volt Zebegénynek a IX. Zebegényi Tökvilág Fesztivál. Ezért természetesen külön köszönet jár a sok szervezésért és sok munkáért a két fő szervezőnek: Apfelné Wetzl Terikének és Faludiné Kmetty Évának. Köszönet jár a segítőknek és a szervezőknek, önzetlen munkájukért, hogy mindez megvalósulhatott. Természetesen köszönet jár a fellépőknek, az árusoknak és mindenkinek, akik nélkül nem lehetne olyan a Tökvilág Fesztivál, mint ami ma volt. Egy szuper nap volt ismételten Zebegényben.” A rendezvényen, mint minden évben idén is rengeteg színes program várta az érkezőket. S ne feledjük hozzátenni: Jövőre Veled ugyanitt! Ahol vár ránk egy Tökéletes Világ!
(Jegyzet: A Zebegény-See Begin csoport által meghirdetett 2014 év embere: Apfelné Wetzl Teréz lett. Köszönet az eddigiekben megszervezett Zebegényi Tökvilág Fesztivál kitalálásáért és megvalósításáért, amely Zebegény Község egyik legnagyobb és leghíresebb rendezvényévé nőtte ki magát. Külön köszönet jár neki a sok közösségünkért végzett munkájáért!)
Forrás: See begin
Tökvilágon innen, tökvilágon túl..
Az egyik ok, amiért szerethetjük az őszt, a sütőtök érése. A különböző méretű, formájú és színű növény a szemet gyönyörködteti. Igénytelen termesztése miatt a szegények táplálékának számíthatott régen, később aztán különleges csemegeként úri körök is felfedezték. Gondoljunk csak arra, hogy épp a sütőtök jelképezi a hidat, azaz a hintót Hamupipőke meséjében a szegény és a gazdag világ között! Fogyasztása kedvező élettani hatásokkal bír, vitaminjai, ásványi anyagai, antioxidáns-hatású béta-karotintartalma felkészítik a szervezet ellenálló képességét a téllel szemben. Természetes édes íze, sokféle értékes tápanyaga és magas rosttartalma miatt könnyen emészthető, így a babák ideális tápláléka. Alacsony kalóriatartalma és édes íze a fogyókúrázók kedvencévé teszi. Leggyakoribb elkészítési formája a szeletek megsütése, valójában ennél sokkal többféle lehetőség rejlik benne. Pikáns köreteket, édes leveket, akár még lekvárt is készítenek belőle. Magját pörkölik, vagy magjából sok helyütt, hazánkban, mint az Őrségben olajat sajtolnak, melynek fogyasztása ugyancsak egészséges, különleges ízét kipróbálhatjuk például salátára öntve. A szép kerek, napsárga sütőtök az őszi terasz elmaradhatatlan éke, mely aztán levesben, süteményben, vagy bébiételben végzi.
Manapság a töklámpás készítését leginkább az angolszász és amerikai ünnephez, „Halloween”-hez kötik, pedig a tökfaragás Magyarországon is régi hagyomány. Salamon Árpád-házi magyar királyi herceg, trónviszályban állt unokatestvéreivel: Gézával, illetve annak halála után Lászlóval. Lászlót biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta. Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges „fáklyák” azonban nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: „fénylik, mint Salamon töke”. (Forrás: Vidéki Élet Magazin, Éléskamra. Az őszi kert aranya: a sütőtök. És Legendás magyar töklámpások.)
Utórezgés:
A Dunakanyarban az a jó, hogy minden megtalálható egy térségben. Hegyek-dombok, vizek, különleges élővilág, történelmi települések. S szuper rendezvények. Jelen van itt mind a négy elem: a föd-, a levegő-, a víz-, és a (vulkáni vonulatokban) a tűz eleme. „Ájlávju” Dunakanyar! S az ötödik elem: a szerelem sem hiányzik innen…
Borka Elly
