Ez nagy zongora lett!

0
1505

David Klavins Vácon él. Nagyon ritkán találkozik az ember lettekkel, különösen olyanokkal, akik Magyarországot választották lakóhelyül. Davidot a zene vezényelte Vácra, ahol zongoraépítő műhelyt rendezett be, itt munkálkodik. Őt faggattam arról, hogyan is jutott el a dunakanyari kisvárosba, miként választotta hivatásul a hangszerkészítést, és mi fán terem a világ legnagyobb zongorája. A Galcsek utcai műhelyben beszélgettünk.

vgy:  Kedves David, keveset tudunk mi Lettországról. Mutassa kicsit be nekünk, mi köt össze bennünket, magyarokat ezzel az apró balti állammal?

dk: Szüleim a háború elől menekültek Németországba, én már ott születtem. Mégis lettnek vallom magam. Természeti kincsekben igen gazdag, gyönyörű ország, amely sokáig a Szovjetunió része volt, 1990 táján nyerte vissza a függetlenségét. Ami biztosan közös a magyarokban és a lettekben, az a népzene és egyáltalán a zene iránti vonzalom. Kevesen tudják, hogy Lettországban van a legtöbb feljegyzett népdal a világon, rengeteg zenei fesztivál, népzenei találkozó színesíti az ország kulturális életét.

vgy: Meséljen a kezdetekről! Hogyan került végül erre a pályára?

dk: A zenéhez való kötődésem nagyon korán kezdődött, hiszen édesanyám lett altatódalokkal ringatott el pici koromban. Édesapám hegedült, édesanyám zongorázott, nálunk a családi együtt-muzsikálás megszokott volt. 16 éves koromtól éreztem, hogy művészettel szeretnék foglalkozni. Aztán irányt változtattam, a hangszerkészítés kezdett érdekelni. A hegedűkészítő mesternél nem volt hely, így kezdtem el kitanulni a zongorakészítést.

vgy: Milyen iskolát kellett ehhez elvégezni?

dk: Három évig a Braunschweig városában található Schimmel zongoragyárban szereztem az alapokat, de tanultam Stuttgartban is. Néhány évig hangszerboltban árultam zongorákat, Bonnban pedig régi hangszerek felújításával foglalkoztam. Ebből is látszik, hogy igyekeztem a mesterség minden oldalát megismerni és elsajátítani.

SIM_3996
SIM_3984

vgy: Hogyan került végül Magyarországra?

dk: Az első kapcsolatom a Budapest Music Centerhez fűzött, Gőz László révén, rendeltek tőlem egy Una Corda zongorát. Mivel engem az egész hivatásomban leginkább mindig a zongora hangzása érdekelt a legjobban, csak egy lépés volt Bogányi Gergely kísérleti zongorájának megépítése. Bogányit is az izgatta, ami engem: minél jobb hangzást elérni a hangszerrel. Sikerült is előállítani azt a „csodahangszert”, ami aztán szép karriert futott be. Örülök, hogy dolgozhattam rajta. Ennek a hangszernek a felépítésében többen is dolgoztak a Dunakanyarból, például Scultéty Dániel Nagymarosról.

A saját zongoráim elkészítésében pedig nagy segítségemre van két kismarosi kitűnő asztalosmester – Hoffmann Ferenc és Márton István.

vgy: Ezek után megszületett a világ legnagyobb zongorája. Mi adta az inspirációt?

dk: Mint a zongorát kívül belül technikailag nagyon ismerő ember, észrevettem, hogy az építésnél mindig találkoztam apró bakikkal. Ez a felismerés vezetett oda, hogy nagyobb zongora kell, de valami eltérő elgondolás mentén. Így született meg az az ötlet, hogy a húrokat nem vízszintesen, hanem függőlegesen kellene elhelyezni, és akkor a hangszer esetleg hosszabban, és izgalmasabban szól. Nils Frahm német zenész-zeneszerző-producer rendelt tőlem egy ilyen hangszert, tetszett neki a hangzás, és itt, a váci műhelyben elkészült az óriási hangszer, mely márciusban a berlini Funkhausba került.

Nils Frahm az Una Cordán játszik 2015
Nils Frahm az Una Cordán játszik

 

mde

vgy:  El nem tudtam volna képzelni, hogy hogyan lehet ezen a hangszeren játszani. Azért most már látom, hogy ugyanúgy, mint az Una Corda hangszeren, csak éppen 4,5 méter magasra fel kell lépcsőzni, hogy az ember megszólaltassa.

dk: Igen, az első kérdés mindig az, hogy befér-e a hangszer oda, ahová szánják. Az első M450i végső munkálatait például nem is tudtuk a saját műhelyünkben befejezni, mivel az csak 420 cm magas. A dolog úgy zajlik, hogy minden alkatrészét itt készítjük Vácon, például a Tig-Heg és Nifex Kft-nél, akik a fémmunkában, vagyis a keret elkészítésében nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Majd a helyszínen összeszereljük. Igazán a helyét templomokban illetve koncert-termekben találja meg. Nagyon jó volna, ha ez a zongorakészítő manufaktúra itt Vácon gyökeret verne, és nemcsak technikai, hanem művészi igényeket is kielégítene. Minden év 88. napja a zongora napja, jó volna zenével, különleges zongorával ünnepelni évente ezt az alkalmat.

Klavins Model 370
Klavins Model 370

 

cof
Una Corda

 

88 billentyűs Una Corda
88 billentyűs Una Corda

 

sdr
Una Corda megérkezett egy vásárlóhoz

 

vgy: Nem kerülhető ki a kérdés. Jól érzi itt magát? Elégedett a helyzetével?

dk: Nagyon. Otthonra leltem, én a világpolgár. Vonzó számomra ez az időjárás, a változatos, különleges programok, a magyar kultúra és művészet. Egészen különleges a magyar emberek kreativitása, és gondolkodása, nagyon hasonlít a lettek mentalitásához. Kívülállóként talán könnyebb a jót észrevenni, és elmondhatom, hogy büszkék lehetnek a magyarok az országukra. Ha ehhez egy kicsit hozzá tudok járulni, akkor elégedett lehetek.

Végvári Györgyi