Uniós választás 2. rész Mire szavazunk június 7-én?

0
107

Miért fontos, hogy elmenjünk szavazni?!

Az Európai Unió állampolgáraiként az európai parlamenti választásokon történő részvételünk alapvető jogunk, és egyben eszköz arra, hogy beleszóljunk az EU működésébe. Szavazatunkkal részt veszünk annak meghatározásában, hogy kik képviseljenek minket, családunkat, barátainkat, munkatársainkat, közvetlen lakóhelyünket Európában. A folyamatosan kiírásra kerülő EU-s pályázatok sikeres elnyerésével olyan pénzforrásokhoz juthatunk, amelyek birtokában valóra válthatjuk régóta dédelgetett vágyainkat.

A Parlament és felépítése

Az Európai Parlament az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény, amelynek tagjait közvetlen és általános választójog alapján, demokratikusan választják meg. Az Európai Parlament a tagállamok népeinek közvéleményét képviseli. Működését az elnök, a képviselők, a képviselőcsoportok, a parlamenti bizottságok, a küldöttségek, a politikai szervek, és az Európai Biztottság főtitkársága biztosítja. A bizottság a közösségi alapszerződések őre és végrehajtója, munkáját az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben végzi. Az Európai Unió Tanácsa az Unió másik jogalkotó szerve, amely a tagállamok minisztereiből áll. A Tanács részt vesz az Európai Parlament munkájában. A tanács elnöksége körforgásszerűen váltakozik, e feladatot 6-6 hónapos időszakonként mindig más tagállam látja el. A Parlament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában például a környezetvédelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyenlőség, a közlekedés valamint a személyek, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad mozgása területén. A parlament a tanácscsal együtt hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió éves költségvetése fölött is.

A választások menete

A képviselők politikai hovatartozásuk szerint ülnek az Európai Parlamentben, munkájukat frakciókban egyeztetett álláspontok alapján végzik. Ez ma már sokkal inkább befolyásolja a képviselők munkáját, mint a nemzeti hovatartozás.

Magyarországon az EP-képviselőket az “Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény” alapján választják, amely több pontban különbözik az országgyűlés tagjainak megválasztásától. E törvény szerint a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választók arányos választási rendszerben, listás szavazáson adhatják le voksaikat. A listás szavazás azt jelenti, hogy a pártok nem egy-egy jelöltet, hanem a jelöltek egy listáját bocsátják szavazásra. Vagyis a választók nem egyenként a képviselőkre, hanem a lista egészére szavaznak. A pártlistákra leadott szavazati arányok alapján állapítják meg, hogy egy-egy listáról hány képviselő jut tovább. A listán a pártoknak előre meg kell határozniuk a jelöltek sorrendjét, a jelöltek ez alapján jutnak mandátumhoz. A törvény alapján két vagy több párt közös listát is állíthat. Listaállításhoz legalább 20.000 ember aláírásával hitelesített ajánlás (kopogtató cédula) szükséges, amelyet 2009. május 8-ig lehet a választópolgároknak az egyes listát állító pártokhoz eljuttatniuk.

Az Országos Választási Bizottság 23 pártot vett nyilvántartásba. A Fidesszel közös listán indul a KDNP és szintén közös jelöltlistát állított a Humanista Párt és a Lehet Más a Politika, így 21 lista közül kell június 7-én eldöntenünk, kinek a jelöltjeit látnánk szívesen az Európai Parlament soraiban, összesen 22 főt.

Rixer Adrienn