Az ország elöljárói korábban mindig máshol ültek törvényt, állandó helyszínük nem volt. A 18. századtól Pozsonyban ültek össze a leggyakrabban. Itt, 1843-ban indítványozta az ellenzék, hogy a törvényhozást Pest-Budára kellene költöztetni. Erre azonban csak jóval később a negyvennyolcas szabadságharc leverése után, a kiegyezést követően került csak sor.
Az ország elöljárói korábban mindig máshol ültek törvényt, állandó helyszínük nem volt. A 18. századtól Pozsonyban ültek össze a leggyakrabban. Itt, 1843-ban indítványozta az ellenzék, hogy a törvényhozást Pest-Budára kellene költöztetni. Erre azonban csak jóval később a negyvennyolcas szabadságharc leverése után, a kiegyezést követően került csak sor.
1882-ben a műegyetem tanára, Steidl Imre nyerte meg az ország házára kiírt tervpályázatot. Steidl Imre a londoni parlament neogótikus épületét vette alapul. Az építkezés a kor legnagyobb szabású beruházása volt, 17 évig tartott.
magas, melyhez a főbejárattól 96 lépcsőből álló díszlépcsőn keresztül vezet az út, emlékezve 896-ra a honfoglalás időpontjára.
A díszlépcső fölötti mennyezeten Lotz Károly freskói:
– A harmadik képen a magyar állam ún. középcímere van – Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély, Fiume és Magyarország címereivel.
A Kupolacsarnokban van a magyar Szent Korona, a magyar államiság jelképe. Tetején a Teremtővel, alsó részen a főhelyen Jézussal, Mihály és Gábriel arkangyalokkal. A hagyomány szerint 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján, I. Szent István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának.
A Vadászterem vendéglátásra szolgál ma is. A freskók egyikén Buda és Attila vadászat közben. A másik balatoni halászatot ábrázol a Tihanyi-félszigeten. A mennyezeten az aratás, a szüret és a bőség allegóriái. A bejáratnál várak festményei: a Hunyadi-birtokok központja, Vajdahunyad; Thurzókat, s Thökölyt idéző Árva vára; középen az Anjouk és a Hunyadiak Visegrádja (az egyetlen, amelyik ma is Magyarországon fekszik); Klissza, a német lovagrend nevezetes dalmáciai erőssége, s végül Csák Máté trencséni vára.
Az Országházban két ülésterem található. Az egyik volt a főrendi ház, a másik az alsóház mindaddig, amíg a magyar törvényhozás kétkamarás volt. 1944 decembere óta azonban a parlamenti ülések az alsóházi teremben zajlanak. Steidl Imre korszerű fűtési és hűtési technikát alakított ki az ülésteremhez, amit jelenleg is alkalmaznak. Hűtését például hatalmas jégtömbökkel oldj
ák meg a mai napig.
Az ülésterem jobb oldalán ülnek a jobboldali képviselők, a baloldalon a baloldaliak. Valamennyi képviselő mikrofonnal rendelkezik, és a padba szerelt kártyával tud szavazni. Minden képviselőnek név szerinti állandó helye van. Ottlétünkkor a neveket még nem törölték, de április 25-ét követően minden bizonnyal lecserélik őket.
Forrás: www.parlament.hu, ahol az Országházról részletesebb leírást találhatunk és virtuális sétát is tehetünk benne.
Összeállította:
A fotókat
{phocagallery view=category|categoryid=18|imageid=0|limitstart=0|fontcolor=#B88A00|bgcolor=#EFEFEF|bgcolorhover=#DEDEDE|imagebgcolor=#FFD24D|bordercolor=#BCBCBC|bordercolorhover=#CDCDCD|detail=3|displayname=1|displaydetail=1|displaydownload=1|float=left}
