A Himnusz születésnapjára

0
100
himnusz1Amikor a Himnuszt meghallom, először mindig az jut eszembe, hogy magyar vagyok, és talán ezzel nem vagyok egyedül. Pedig a szürke hétköznapokon ritkán  gondolunk erre. Sokkal inkább érzik át ezt azok az emberek, akik a határokon túl vallják magyarságukat, távol élnek tőlünk.

Felvetődik a kérdés: ki számít magyarnak? Ki és mi dönti ezt el?

Magyar az, akinek a Himnusz és a Szózat hallatán megdobban a szíve. Akiben megmozdul valami a gyönyörűséges magyar népdalok és néptáncok láttán és hallatán. Magyar az, akinek egyik kedvenc írója, költője Petőfi Sándor és Arany János, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály, József Attila, Ady Endre vagy Radnóti Miklós, Jókai Mór, Sütő András vagy Márai Sándor. Magyar az, akinek a klasszikus zenét Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és Bartók Béla, a könnyebb műfajból Kálmán Imre, Lehár Ferenc, vagy éppen Szörényi Levente és Presser Gábor jelenti. Magyar az, aki Munkácsy Mihály és Csontváry Kosztka Tivadar képei előtt tiszteleg. Magyar az, akinek kedves színészei Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, és még sorolhatnám a nagyokat. Magyar az, akinek a tudományról Szentgyörgyi Albert, Puskás Tivadar, Eötvös Loránd vagy Semmelweis Ignác, a sportról Puskás Ferenc, Balczó András, Szőnyi Ferenc, a kajakos lányok (köztük a mi Viski Erzsikénk) jut az eszébe.

Magyar az, akinek a nagy folyó a Duna, a tó a Balaton, a főváros Budapest, a hegyeket a Börzsöny, a Mátra vagy a Hargita jelentik. Magyar az, aki magyarul álmodik és gondolkodik, ezt a nyelvet tanulta az Édesanyjától. Ezen a nyelven beszél a családjával és a barátaival, bármely szögletébe is kerüljön a nagyvilágnak.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy ? a kézirat tanúsága szerint ? Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

 

  • 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
  • 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
  • 1844. május előtt: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét.
  • 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet.

A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

himnusz22006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.

 

Forrás: Wikipédia