Dunakavarás – vízlépcső 2.0? (összefoglaló a témáról)

0
106
dunapart_hajkiktAz elmúlt napokban főhelyen foglalkozott a sajtó, azzal a hírrel, hogy az Új Széchenyi Tervben megemlítik a Dunai duzzasztóművek építésének az elvi lehetőségét. Több civilszervezet is rámozdult a témára, majd a kormány is részben ellentmondásba került önmagával. Nem véletlen a felbolydulás, hiszen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer lezártnak vélt ügyét felmelegíteni, igen kényes dolog még ma is. Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni mind azt, amit a témában jelenleg tudni lehet.

A vihar ezzel a mondattal kezdődik:

“Amikor sikerül elérni a társadalom jelentős többségének támogatását, a Duna többlépcsős duzzasztását célszerű megkezdeni.”

Az idézet az Új Széchenyi Terv összefoglalójának 305 oldalán, a lap tetjén figyel, a belvízi hajózás fejlesztési alprogram céljai fejezetben.

A fenti mondat először az Élőlánc Magyarországért mozgalomnak (amúgy parlamenten kívüli ökopárt) szúrt szemet. Nyilatkozatot adtak ki, melyben felteszik a rázós kérdést: Mégis lesznek vízlépcsők a Dunán?

Mégis lesznek vízlépcsők a Dunán?

Budapest, 2011. február 1., kedd (OS) – Az Élőlánc Magyarországért megdöbbenve látja az új Széchenyi-terv 2. és 7. programfejezetében, hogy a kormány gazdasági programja  célszerűnek tartja  a  Duna többlépcsős duzzasztásának megkezdését , illetve általában a  nagyobb duzzasztóművek  építését. Az Élőlánc felszólítja a Kormányt, hogy nyilatkozzék: a Duna ? az MSZP/SZDSZ által is többször előirányzott – duzzasztása immár hivatalos kormányprogrammá emelkedett, vagy szűk lobbi érdekekkel szorosan összefonódott kormányzati technokraták magánakcióját lepleztük le?


Mégis lesznek vízlépcsők a Dunán?  Az Élőlánc Magyarországért felhívása a Kormányhoz   Az Élőlánc Magyarországért megdöbbenve látja az új Széchenyi-terv 2. és 7. programfejezetében, hogy a kormány gazdasági programja  célszerűnek tartja  a  Duna többlépcsős duzzasztásának megkezdését , illetve általában a  nagyobb duzzasztóművek  építését.   Ezek a tervek homlokegyenest ellenkezőek a FIDESZ/KDNP húsz éve folyamatosan hangoztatott álláspontjával, a pártszövetség választási ígéreteivel, illetve az elmúlt hónapokban a nyilvánosság előtt tett kormányzati ígéretekkel. A duzzasztásra vonatkozó célkitűzéseket a kormány a Széchenyi-terv egyeztetési folyamatában nem tárta a nyilvánosság elé, azokról társadalmi vita nem folyt, nem élvezik a társadalom többségének támogatását. A Széchenyi-terv vízépítési célkitűzései figyelmen kívül hagyják a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának a közelmúltban tett ajánlásait is.   A  zöld ombudsman  2010. októberében felhívta a kormányt és az önkormányzatokat a Duna-völgy jövőjének rendszerszintű átgondolására és tervezésére, a Duna-stratégia keretében előirányzott egyes projektek fenntarthatóságának biztosítására és a párhuzamosan rendelkezésre álló ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legteljesebb megőrzésére. Ennek érdekében a leromlott vagy eltűnőben lévő szolgáltatásokat rehabilitálni kell. Az esetleg egymást kizáró szolgáltatások közül mindenkor a megújulót kell megtartani, és a nem-megújulóról kell lemondani.  A jelen és jövő nemzedékek érdekeit leginkább folyóink sokoldalúságának megőrzése szolgálja.   Az Élőlánc felszólítja a Kormányt, hogy nyilatkozzék: a Duna ? az MSZP/SZDSZ által is többször előirányzott – duzzasztása immár hivatalos kormányprogrammá emelkedett, vagy szűk lobbi érdekekkel szorosan összefonódott kormányzati technokraták magánakcióját lepleztük le?   Követeljük, hogy a Kormány mondjon le a duzzasztóművek építéséről, és ezt tegye egyértelművé a Széchenyi-tervben!   2011 február 1.-én, a Tiszai ciánszennyezés évfordulóján,
az Élőlánc Magyarországért Elnöksége.
Forrás:
Országos Sajtószolgálat


A témához, egy másik szempont felől közelítve a Duna Charta is hozzászólt.

Sajtónyilatkozat

A Duna duzzasztása az Új Széchenyi Tervben

Az Új Széchenyi Tervnek a Duna duzzasztását előirányzó javaslata miatt Duna Charta levéllel fordult a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőihez.
A Duna Charta a levelében hangsúlyozta, hogy mindeddig a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapját képezte, hogy a Magyar Köztársaság a hágai ítéletből kiindulva, a bős-nagymarosi terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról vitát sem nyit. Emiatt az Új Széchenyi Tervben lévő duzzasztási terv szögesen ellentétes az eddig általánosan elfogadott magyar állásponttal. Az Új Széchenyi Tervben előirányzottak külpolitikai szempontból kifejezetten hátrányos helyzetbe hozhatják a magyar felet a mai napig lezáratlan bős-nagymarosi jogvitában és a vízmegosztási tárgyalásokon.


A fentiek miatt a Duna Charta javasolta, hogy az illetékesek mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket, hogy az Új Széchenyi Tervből mihamarabb kivegyék a duzzasztók építésének gondolatát. Emellett kérte, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy ki tette bele, valamint kinek a jóváhagyásával került bele az Új Széchenyi Tervbe a Duna duzzasztása.


Budapest, 2011. február 3.

Duna Charta
Forrás: Duna Charta

Válaszképpen, és a kedélyek megnyugtatására, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szintén egy közleményben reagált, melyben leszögezik, hogy nem terveznek semmiféle vízlépcsőt a Dunára.

ÁLLÁSFOGLALÁS – A kormány nem tervez vízlépcső- illetve duzzasztómű-építést

Budapest, 2011. február 4., péntek (OS) – A Magyar Köztársaság Kormánya a jelenlegi körülmények között nem támogatja Magyarország folyóin nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítését. Ilyen típusú létesítmények építésére vonatkozó tervek sem a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020  című dokumentumban, sem a  Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re  című energiastratégia véglegesítésre váró változatában nem szerepelnek. Ezúton hívjuk fel tisztelettel a sajtó figyelmét arra, hogy az Új Széchenyi Tervben sajnálatos módon, a Kormány szándéka ellenére maradtak benne a nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítésének tervére vonatkozó kijelentések.


Szakmai meggyőződése mentén a Kormány a jövőben sem tervezi nagy duzzasztóművek és vízlépcsők létesítését. Sem az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásainak megfogalmazásakor, sem a Nemzeti Programok támogatási konstrukcióinak kidolgozásakor nem tekintette, és tekinti a jövőben a nagykapacitású vízenergia (duzzasztóművek, vízlépcsők) kiaknázását valós lehetőségnek.


Ennek oka, hogy Magyarország domborzati adottságai a vízenergia hasznosításának szempontjából kedvezőtlenek, az ország nagy része síkság, vagy alacsony dombvidék, de a viszonylag kis kiterjedésű hegyvidékeken is kevés a nagy szintkülönbséggel rendelkező  terület, a nagy vízhozamú folyóink pedig kis esésűek. Ezért az elméletileg kihasználható potenciál tekintetében ? a vízenergia-vagyon szétszórtsága miatt ?  a nagyobb duzzasztóművek létesítése helyett a kiskapacitású vízenergia-termelés előnyeit indokolt kiaknázni. Ezt elsősorban  a ? kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő ? 10 MWe alatti teljesítményű törpe vízerőművek, valamint a folyómedrekbe telepített 100-500 kWe teljesítményű átáramlásos turbinák szolgálják. A  kis vízerőművek leginkább a vidéken, lokális környezetben, saját energiafelhasználás és önellátás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Ezért a Kormány az utóbbiak létesítését tartja a nemzeti érdekekkel összhangban állónak.


Kiadó: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Forrás: Országos Sajtószolgálat

Csak halkan kérdezem, hogy a Kormány szándékával ki ment szembe? A gépírónő? Azt a partizán mindenit neki!
No mindegy, mert ezt a közleményt erősítette meg Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár is, aki az Origónak nyilatkozott a témában.

Illés szerint: “Sem közlekedési, sem energetikai, sem környezetvédelmi szempontok nem igazolják a vízlépcsők szükségességét. A síkvidéki folyókon aránytalanul nagy környezetkárosítással jár a duzzasztás, ami sem a nyerhető energiával, sem a hajózás bővülésével nem áll arányban.”

Szóval egyenlőre meglehet nyugodni, tavasszal még nem kezdik betonozni a Dunapartot…

Az MR1 Kossuth rádió Zöldövezet című műsora is foglalkozott a témával, érdemes meghallgatni.