Ébresztő!

0
428

versvirag2_foto_aradi_szilveszterSzunnyad a kis rügy elbújva még,

álmát csak néha zavarja a kósza napsugár,

hideg szelek bújócskáznak még a csupasz fa ágán.

 

Az ég nappal szikrázón kék,

az éj hidege befagyasztja még a pocsolyák vizét,

de a fű  sarja kiverekszi magát,

hívja, szólítja a gyenge napsugár.

 

versvirag_foto_aradi_szilveszter

A levegőben füst érződik már,

mert megkezdődött a nagytakarítás.

Égnek a réteken a száraz füvek,

nád bugáján szalad a láng,

Hamu alatt élet éled, igyekszik felfelé,

az ébredő  tavasz,és a nap felé.

 

A fenyők bölcsen bólogatnak,

magasukból látják, mit hoz a holnap,

Tobozok közt, vadgalamb pár összebújva

csak a jelre vár.

 

A tél minden mérgét kiadva, fáradtan hever,

utolsó próbálkozással gyéren hulló havat kavar,

de valójában tudja már,

az ő ideje lejárt.

 

Helyét átadja a vidám tavasznak,

ki ébreszti a szunnyadó rügyet,

befesti zöldre a rétet, a hegyet,

fészket rak a búgó gerlepárnak,

élettel tölti be a szép természetet,

reménnyel tölti meg az emberi szívet.

 

 

 

Kismaros, 2011-03-06 Andresz Györgyné, Zsuzsi