Öt nap Buddhával

0
93
hegySok évszázada próbálja megfejteni az európai ember Kelet titkát. Gondoljunk csak Kőrösi Csoma Sándorra, aki a XVIII: században kelt útra. ?Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.?S mint tudjuk, eljutott Tibetbe.

Mint ahogy eljutott erre a titokzatos helyre Papp János földink is, akit a kismarosi emberek ? a Papjancsinak? titulálnak, és tudják róla, hogy Krebsz Évi férje, a fiatalabbak pedig, hogy Papp Levi, Emese és Máté édesapja. Papp Jancsi tengerészként mindig vízen és hajón töltötte életének nagy részét. 2010-ben azonban repülőre szállt, és lengyel kollégájával együtt 5 napot töltött Tibetben. Élményeit sok-sok fényképpel kötetbe rendezte, ezt a magánkiadású könyvet láttam meg véletlenül Ildi asztalán, és tett kíváncsivá. Ezúttal is köszönöm Jancsinak és Évinek, hogy kevés együtt töltött idejükből időt szántak a Kisdunára.

 

Fotók: Papp János

 

Végvári Györgyi : Mi vezérelt Tibetbe?

 

Papp Jancsi: A tengerészek élete, ha kikötőbe ér, akkor is csak a partközeli helyeken zajlik. Két évet dolgoztam Kínában, és részben Kőrösi Csoma Sándor ihletése, részben egy régi álom megvalósíthatósága, az egyszerű kíváncsiság vonzott engem oda. Pedig az út intézése nem egyszerű, különösen, ha magánszervezésről van szó, és ráadásul külföldiként Kínából Tibetbe akarunk utazni. Szervezetten, méregdrágán persze el lehet jutni Magyarországról is. Mi Tibetben kerestük meg az erre az útra szakosodott irodát, ahol a pontos program mellett idegenvezetőt is adnak mellénk, és bérelhettünk terepjárót is, megkönnyítve a közlekedést. Szerencsénkre a hajógyár, – ahol német cégeknek építettünk hajókat – segített a hivatalos kínai papírok, engedélyek megszerzésében.

 

DSC01502

 

VGy: Mi volt az első benyomás?

 

PJ: Előre bocsájtom, hogy 5 nap nagyon kevés ahhoz, hogy ezt a rejtelmes világot akárcsak egy kicsit is megismerjük. Sok mindent tudunk Tibetről, hiszen a hírcsatornákban időnként felröppennek hírek tiltakozásokról, petíciókról, ahol szabadságot követelnek a tibeti népnek. Bár a Dalai Láma a világ egyik legismertebb vallási vezetője és politikusa, úgy tűnik beletörődött a kínai megszállásba, mint ahogy a tibetiek is. Nyitott, barátságos, szelíd emberek, de a letelepítésüket nem sikerült elérniük a kínaiaknak. Együtt élnek a természettel, különösebb igényük az anyagi jólétre nincsen. Gazdagabbnak az számít, aki mégis egy helyben maradt, és műveli a földjét. Mellesleg azt a földet, ami még a mi legsilányabb talajunknál is gyengébb, hiszen a magasság, a szélsőséges éghajlati viszonyok nyomán nem alakult ki növénytermesztésre alkalmas termőföld. Annyira megbecsülik azt az egy-két fát, amelyik életben marad, hogy a kivágásuk tabu – csak az ágakat vágják le, ha néha szükség van rá.

 

ter

 

VGy.: Mennyire követhető nyomon a kínaiak jelenléte?

 

PJ: Teljességgel. Bár Tibet autonómiája megmaradt, a városlakók 80 %-a kínai, vidéken ez az arány 20 %, bár turistaként ezt nagyon nehéz jól megbecsülni. Igazi rendőrállami viszonyokat tartanak fönn, az ember lépten-nyomon katonákba, rendőrökbe, ?figyelő emberekbe? botlik. Fényképezni tilos őket, – kollégámnak ki is töröltették a katonákról készült képeket, nekem kis furfanggal, óvatosan sikerült néhány, ilyen fotót készítenem. Európai szemmel nem is tolerálható ez a diktatúra: a tetőkön fegyveres katonák őrzik a rendet, gyakorlatilag kijárási tilalom van, este 9 óra után jobb mindenkinek a szálláson maradni.

 

katonak

 

VGy. Azért kíváncsi vagyok arra, hogy az egyszerű ember, aki a jakot terelgeti, hogyan intézi a hivatalos ügyeit? Milyen nyelven beszél a hivatalnokkal?


PJ: Erre megvannak az ügyintéző írástudók, akik némi baksis fejében elintézik a papírmunkát. Egyébként a hivatalokban a kínai nyelvet használják, mint ahogy az iskolákban is. Az egész ország hihetetlen kettősségben él. Egyszerre koldusszegény, és ugyanakkor elképesztően gazdag is. Attól függ, hogy a hétköznapi életet nézzük, vagy a vallást.

 

kolostor

 

VGy: Erről még nem esett szó, pedig a buddhizmus az öt világvallás egyike, Lhasa minden Tibetről szóló filmnek, könyvnek főszereplője, hiszen ott, a Potala palotában nevelkedett föl a Dalai Láma.

 

PJ: Amikor a vallás szóba kerül, akkor látszik a legnagyobb ellentmondás Tibetben. A monostorokban, a Buddha szobrok és a lámák sírhelyei dúskálnak az aranyban és drágakövekben. Több száz kiló, néha tonnányi arannyal díszített sírhelyeket látni. A szegények a csöppnyi fillérjüket is odaadják, nem túlzás azt állítani, hogy térdig járhatunk ott a pénzben, különösen a vallási ünnepek idején. Mi a Kínai Hold Új Év alatt voltunk Tibetben. Ilyenkor emberek ezrei látogatják a templomokat, kegyhelyeket és adományaikkal beterítenek mindent. A padlótól a szobrokig mindenütt pénzt látni. A kínaiak is nagyon hamar rájöttek, hogy ez kitűnő üzlet, így nem is tiltották be a vallást, ami pedig ellentmond az ő filozófiájuknak. A Dalai Láma kompromisszum-készs
égét is mutatja, hogy politikája a kiegyezésre törekedett, nyilván menteni, ami menthető. Az ország megszállásakor buddhista szerzetesek ezreit gyilkolták le brutálisan, és mindenki tudja, hogy a láma azóta is emigrációban él. De szóba állnak a vallási vezetők a kínai politikusokkal, talán ez az ára a maradék kis vallási szabadságuknak.

 

szobor

trolo


VGy. Láttam a filmekben, hogy úgy mennek emberek a Lhasaba, hogy hasravetik magukat, fölállnak, így haladnak. Kik ők? A könyvedben pedig különleges halotti kultuszról is olvastam. Mesélj erről is!

 

PJ: Mint mondtam, a vallás itt is nagy üzlet. Az a gazdag ember, aki meg szeretne szabadulni a bűneitől, de kényelmesebb neki ezt pénzzel kiváltani, bérimádkozót fogad fel, aki ?leimádkozza? a bűneit. Ők azok, akik kilométereket tesznek meg a fent említett módon. Ez is része a nagy gazdasági körforgásnak, hiszen a koldusszegény ?bérimádkozó? így hozzájut némi aprópénzhez. Az európai embernek pedig valóban rendkívül érdekes a temetkezési helyek, hiszen ezek nem a mi szóhasználatunk szerinti temetők. A halott testét az erre avatott ember földarabolja, amit aztán a nagyobb madarak elfogyasztanak. A maradék csontokat megőrlik, majd vérrel és árpaliszttel keverik össze, és ezt is madarakkal etetik fel. Nem csoda egyébként, mert mint mondtam se fa nincs a halott elégetéshez, se talaj nincs sír ásásához. A hamvasztás a gazdagok kiváltsága.

 

buddha

 

VGy: Mi volt a tanulsága vagy üzenete ennek az útnak? Miért tartottad fontosnak, hogy le is írd, amit láttál?

 

PJ: Nagyon kevés volt az öt nap, és mégis hálás vagyok a sorsnak, hogy ide eljutottam. Ez a világ a nyugati ember számára misztikus, semmihez nem hasonlítható. Nyilván a tanulság mindenkinek más, hiszen van, ki hegyet mászni megy oda, kit a vallás, kit pedig a hozzám hasonló kíváncsiság visz Tibetbe. Engem, – aki egész életemben a világban ?csavarogtam? – izgat az, vajon Kőrösi Csoma Sándor mit látott annak idején, mit talált a magyarokról és az őshazáról. Ez a könyv azért született meg, hogy elmesélhessem a családomnak és a barátaimnak azt az élményt, ami engem úgy megfogott. Mert sajnos már megváltozott a világ, arra sincs nagyon időnk, hogy beszámoljunk egymásnak a bennünket ért élményekről.

 

hegy

 

?Nyelvészet, költészet, metrika, s a többi lényege,

Csak rövidke összegzés, tiszteletre nem méltó,

Nem is haszon vagy hírnév szerzése végett írtam,

Sem bölcs elemzésre nem való

(Szangye Püncong láma )

 

Ezt a Kőrösi Csoma Sándorhoz írt néhány sort idézi a könyve elején szerényen Papp Jancsi, mégis tiszteltre méltó a kiadvány, kár, hogy kevesek jutottak hozzá.

 

Filmajánló:

 

Hét év Tibetben ? A nemrég elhunyt Heinrich Harrer a lámák országában töltött éveit Hét év Tibetben című könyvében örökítette meg, amely 1952-ben jelent meg, s rögtön hatalmas siker lett: több mint 40 nyelvre fordították le. A könyv alapján Jean-Jacques Annaud által forgatott azonos című film, Brad Pitt főszereplésével, szintén világsikert aratott 1996-ban.

 

Kundun – a Dalai Láma élete – Martin Scorsese látványos filmeposza a közelmúlt és a jelen történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.

 

Mayank Chhaya:A DALAI LÁMA HIVATALOS ÉLETRAJZA Trívium Kiadó, 2008