Meglepően nagy érdeklődés kísérte S. Zeke Gyöngyi kiállítását, és Czimer Györgyi könyvbemutatóját 2011. szeptember 3-án. Régi barátság köti össze őket, és mindketten a saját műfajukban fogalmazták meg a nők sorsát. Jó volt hallani Gyöngyi volt tanítványát is, – a szobi Nagy Dávidot, – aki marimbán játszott az egybegyűlteknek.
Az alábbiakban közöljük a megnyitó gondolatokat és a művészek rövid életrajzát:
?A múltkor találkoztam egy fiatalasszonnyal, aki egy rövid filmet küldött nekem a farkasokkal futó asszonyokról. Erről eszembe jutott a könyv, aminek ugyanez a címe, és amelynek elolvasása már évekkel ezelőtt nagy élményt jelentett. Fölkaptam a fejem a Boldizsár Ildikó mesekutatóval készült riport után is. Bár a véletlenek játékának tűnik, hogy ma itt találkozhatom ennek a sornak a legújabb gyöngyszemeivel, úgy éreztem, várt rám ez a kiállítás. Külön megelégedés számomra, hogy két alkotó kollégát köszönthetek körünkben.
Most, amikor őrült filmek, riportok, valóságshow-k, bulvárlapok, divatbemutatók el akarják velünk hitetni, hogy a szinglilét, a mosolytalan divatbábuk a világa az igazi, egyszerre előbújnak ezek a csodák.
Mesékben, képekben, könyvalakban.
Zeke Gyöngyi akvarelljei és számítógépes grafikái az ezerarcú nő életének az állomásait mutatja be nekünk. Finom árnyalatait, lágy vonalait látva elgondolkodhatunk, hogy mennyi kérdés merülhet fel az asszonyok sorfordító pillanatait végigkísérve.
Az álmodozás, az amazon-lét , az igéző szemek, az öröm, a bánat, a férfi-női páros és a magány jól rímelnek Czimer Györgyi beavatási esszéire. Könyvének alapja a mesék varázslatos világa, mely szimbólumokkal segít eligazodni az életünkben. Ezeket olvasva az értő asszonyok mindig rátalálnak a helyes útra, miként a mesében a rozsdás lakatra. Mert nem csaphatjuk be sem magunkat, sem a környezetünket. Bár kemény leckét adott nekünk a modern kor, kijelölt utunk időtlen idők óta ugyanaz.
A természet rendje ősidőktől fogva azt mondja az asszonyoknak: őrizd a tűzhely melegét, tedd az asztalra az ételt – hiszen tudod: aki szeret, az etet ? ringasd a bölcsőt, fogd a kötényt, és borítsd rá a bajra.
Sok mesét kell olvasnunk, hogy ne tévedjünk el. Mert ha megértjük a bölcs mesemondók üzenetét, akkor megértjük azt is: miért gördül könnycsepp az útkeresők arcán. Mint Világszép Ilonkának, akinek folyton-folyvást pergett ki a szeme gödréből a gyémántgyöngy, siratva azt, amit elmulasztott az életből. Tapasztalatból mondom: nagyon nehéz a középutat megtalálni úgy, hogy megfeleljünk a klasszikus női szerepnek éppúgy, mint a XXI. századi, magunk elé kitűzött, vagy a mások által elvárt céloknak.
Nem szabad hagynunk, hogy kényszerpályára tereljenek bennünket, ezért vallja Czimer Györgyi, hogy nagyon hiányzik életünkből az ?ösztönös női természet?, és hogy jó volna visszatérnünk a helyes ösvényre.
Ahogy beleolvastam könyvébe, örömmel fedeztem föl, hogy ő is utal a farkasokkal futó asszonyokra.
Ebben a könyvben olvashatjuk:
?Ha ő (a természet) a szövetségesünk, a vezetőnk, példaképünk és tanítónk, akkor nem csupán két szemünkkel látunk, hanem megérzéseinkkel is. Ha a miénk, akkor a csillagos éghez vagyunk hasonlóak: ezer és ezer szemmel nézünk a világra??
Ebben a nagy rátalálásban segítenek minket ezek az alkotások: Gyöngyi képeivel, Györgyi pedig mesékkel és a mögöttük megbújó titkokkal tanít bennünket. Köszönjük, hogy eljöttek, és műveikkel kerekebbé és érthetőbbé teszik számunkra a világot.
A kiállítást és a könyvbemutatót azonban nem csak a nőknek ajánlom,
hanem azoknak a férfiaknak is, akik elég bátrak ahhoz, hogy megismerjék a női lélek rejtelmeit.?
S. Zeke Gyöngyi: Debrecenből vezérelte ide, Kismarosra a sors. Magyar nyelv és irodalom-rajz szakos tanár, a szobi Fekete István Iskolában tanít. Középiskolában kezdett el elmélyülten foglalkozni a festészettel, rendszeresen részt vett alkotótáborok munkájában. Önálló és csoportos tárlatokon szerepeltek alkotásai, többek között Debrecenben és Wiesbadenben. Kisfia születése után egy ideig pihentette az ecsetet, de most örömünkre bemutatkozott új lakhelyén ? először, de reméljük nem utoljára.
Szakmai életrajzát ezzel a vallomással zárta: ?Az alkotás gyönyörűséges módja ön- és környezetem megismerésének, összekötő kapocs ég és föld között. Kivételes öröm, ha ezt másoknak is megmutathatom, hogy hol tartok ezen az úton??
Czimer Györgyi: A debreceni Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium magyar ? történelem szakos tanára. Sokszínű tanári pályáján számtalan törekvést látunk arra, hogy a magyar irodalom tanítását milyen új és kreatív módszerekkel lehet izgalmassá tenni. Módszereit, ötleteit többen találták követésre méltónak. 2010 nyarán írta meg első könyvét, melynek címe: A nő titkai, amelyben néhány magyar népmese elemzését végezte el, saját tapasztalatait is újragondolva. Az itt bemutatott könyvének előszavában olvashatjuk: ?Ahogyan erdeink élőlényei és bolygónk vadonjai eltűnnek, egyre kevésbé vagyunk képesek megérteni saját belső természetünket. Nem halljuk már csalhatatlanul megérzéseinket, a játékosságot, az odaadás nagyfokú képességét ??
Egy szó, mint száz: A meséket ne feledjék, akárhány évesek is!
Ajánlás:
Czimer Györgyi: A nő titkai
Bioenergetic Kiadó 2010, ára: 1900.- Ft
S. Zeke Gyöngyi kiállítása megtekinthető a kismarosi művelődési házban
Fotók: Aradi Szilveszter
