Csavargás az Alpokban…

0
349

Kup3Nem annyira régi képek a fiók mélyéről…

Meleg júliusi napon, vígan kerekeztünk gyermekeimmel a gyönyörű alpesi díszletek között. Olaszország felől érkeztünk, vonattal Chiassoba és pár napot, barátoméknál töltöttünk Svájc legdélebbi völgyében, Cabbioban. Hazavezető utunk első éjszakáját a Comoi-tó partján, a szabad ég alatt töltöttük, délben megfürödtünk a tóban, majd nekivágtunk a hegyeknek, a Maloggia-hágó felé.

 

Az Inn forrásától már lefelé haladtunk, betérve az Engadin-völgybe, kellemes meleg időben, ami kissé furcsa is volt az óriás hegyek aljában. Egy itteni közmondás szerint:?Engadinban kilenc hónap a tél, három pedig a hideg?. Ezt Benedek Istvántól tudom, aki a ?Csavargás az Alpokban? című regényében megörökítette az ifjúkori élményeit (az 1910-es években, testvérével, kerékpáron erre is kalandoztak)

 

A szerző fotóival

 

Kup2

 

Egy másik nagy ?elődöm? is átutazott ezen a vidéken: Borbély György tordai tanár és sportember, 1889 augusztusában kerekezett erre, nagykerekű, tömörgumis kerékpárján. Június 25-én indult el Tordáról és a Kolozsvár ? Budapest ? München útvonalon ment Párizsba. Visszafelé az Alpokon, a Kis St.Bernard hágón átkelve, Torinóba hajtott, hogy ott átadja az idős Kossuthnak az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) tisztelgő ajándékát. Itt arról értesült, hogy a nagy Öreg Svájcban, az Engadin-völgyben tartózkodik, ezért visszatért a hegyek közé és Zernezig ment, hogy megkeresse, de nem járt sikerrel. Ezután egy újabb hágón, a 2152 m magas Ofenpasson átkelve, Bolzano felé jött le a hegyekből Olaszországba, el Fiumébe és onnan haza. (Útja során, 54 napon át kerékpározott, összesen 4300 km-t megtéve!)

 

Kup3

 

Amikor ebbe a helységbe érkeztünk, én is tettem egy gyenge kísérletet, hogy találjak valamit, történelmünk eme nagy alakjának emlékéről. Akinek, egészen véletlenül ebben az évben volt halálának 100. évfordulója. Igen, 1994-et írtunk akkor. Gyerekeim megmosolyogtak, mikor gyér francia tudásommal próbáltam megértetni magam ezen a ladin/olasz nyelvterületen. Landecket elhagyva, talán Anikó lányom vetette fel, hogy milyen kevés havat látunk, még a 3000-es hegyeken is. Valóban, a magasabb csúcsok felső részén is csak egy fakó barnásszürke sáv volt látható, néhány piszkosfehér hófolttal. Benedek könyvében a fotókon, melyek többségét a szerző maga készítette fiatal korában, sokkal több a hó. Így visszagondolva, mi ekkor tapasztalhattuk először a gleccserek visszahúzódásának és a globális felmelegedésnek jeleit, melyeket a tudomány már 1850 óta megfigyel, de felgyorsulásának kezdetét 1995-re teszi.

 

Kup5

 

Az is csak véletlen volt, hogy mikor ezt az észrevételt tettük, éppen az Inn-könyök által határolt Ötztáli Alpoknál jártunk. Ennek felső, 3200 m magas részén, az olasz-osztrák határon találták meg három éve, 1991. szeptember 19-én az évszázad leletét, az 5300 éve élt őskori vadász, ?Ötzi? jégbefagyott és mumifikálódott tetemét. Hegymászók találtak rá, mivel részben leolvadt róla a jégréteg és kinyújtott karja szabaddá vált. Talán egy intő jel volt: az emberiségnek rá kell döbbennie, hogy a földtörténet már a szemünk előtt, mi több, részvételünkkel folytatódik, nem lehetünk közömbösek iránta. A törvényszerű, dinamikus éghajlatváltozások, melyek mindig is jelen voltak, mostanra természetellenesen felgyorsultak a kapzsi emberi tevékenységeknek: az erdőirtásoknak és az ipari szennyezésnek köszönhetően. ?Csak mértékkel uraim??- mondta volna Borbély és ezzel, vissza is kanyarodnék az úti élményekhez.

 

Kup7

 

Innsbruck után már gyorsabban haladtunk, vígan dalolva, hogy: ?Vonatra szállunk, úgy megyünk, Megváltottam már a helyjegyünk?? Csak nem célzás akar ez lenni? Így gyerekeim, Salzburgtól már vonattal utaztak haza, én pedig biciklin folytattam az utat Linz ? Bécs ? Pozsonyon át hazáig. Végül egy idézet Benedek Istvántól, aki könyvének előszavában, a hegyekről szólva, a jelenkori turizmusra is utal:

 

Kup9

 

?A hegyek nem öregedtek az eltelt fél évszázad alatt, de titkolatlan fölénnyel néznek le a lábuknál nyüzsgő siserehadra, a gerinceiket keresztül-kasul hálózó drótkötélpályákra és cinkosan viszonozzák pillantásomat: Te még ismertél bennünket háborítatlanságunk idején? Beszéld el, milyenek voltunk együtt, te meg én.?

 

Horváth Tivadar