Gyilkosságtól a parcellázásig

0
854

kemenceA Kisdunában nemrég megjelent, a ?Felbecsülhetetlen értékek nyomában?? című cikk mellékleteként közölt – tőlem származó – régi panorámakép eredete és helyszíne felől többen is érdeklődtek. Nos, a kép 1936 nyarán készült, Börzsönyligetben a Gálhegyi útnak a mostani Rigó  utcai becsatlakozása feletti szakaszáról. Jelenleg, ugyaninnen ez a kép tárul elénk:

 



galhegyiborzsonyliget_anno_440

 

A tájképet édesapám készítette, aki fiatal korában sokat fotózott. Szerette megörökíteni a dolgokat és az embereket. De az évek során, sajnos a fényképek megsárgultak, szétszéledtek, elkallódtak. Ám néhány fekete-fehér negatív, egy kopott papírdobozban, valamiért máig velem maradt. Néha, nagyon ritkán előveszem, megnézegetem egyenként a fény felé tartva őket, megpróbálom kitalálni a születési helyüket, várom, hogy meséljenek, például Börzsönyligetről, amely az én életem legszebb éveinek is színtere volt?

 

Börzsönyliget történetét kutatva, olvastam, hogy az Eszterházy uradalomhoz tartozó erdőtag ?üzemeltetője? a Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt volt. Ennek utolsó tulajdonosa Dr. Hofer Kunó, svájci állampolgár 1931-ben gyilkosság áldozata lett, ezért felesége a területet tarra vágatta és megkezdte kiparcellázását és értékesítését.

 

A továbbiakat már az – akkor 14-, most 90 éves – anyukámtól tudom. 1936-ban, egy fiatal hitoktató és a Kispest Wekerle telepi Református gyülekezet vezetője (akik 10 évre rá az édesapám és az anyai nagyapám “rangjára” léptek) egy ismerősükkel, telkeket vásároltak a Gálhegyi úton, a mostani Cinke utca betorkollásának közelében. Ekkor már itt egy ház is állt, melyet a háború után ?Rendőrpihenő? nek neveztek el. Apám a saját telkén, azonnal felállított egy otthonról, Wekerléről készen odaszállított kis faházikót, ahová hétvégenként lejárogattak.


kemence

 

Azon a tájon ők voltak az első ?telekesek?. Jelenleg ez a hely így fest:


haz


Nagyapám az út másik oldalán vásárolt két parcellát, amelyeken azonnal megkezdte az építkezést, amivel a családjának akart meglepetést szerezni. Hat gyermeke, köztük anyukám, eleinte nem nagyon lelkesedett az ötletért, mert ezt megelőzően Szalkszentmártonban a Duna parton, egy bérelt házban töltötték a vakációkat (ám ezt a házat 36-os nagy dunai árvíz elvitte). Ezen a nagyobb telken, még nagyobb élet folyt:

 

piknik


A ház ? a Bogdán villa, 1938-ra elkészült és sokáig szolgálta a családunkat. Jelenleg így néz ki ? elhagyatott állapotában az épület (amely egészen a közelmúltig a tulajdonunkban volt)


haz2


Most, hogy így előkerültek a régi emlékek, azt tervezem, hogy megpróbálom összegyűjteni a hely történetét, a családom szemszögéből, a kezdetektől, napjainkig.

 

Horváth Tivadar

 

 

 

Börzsönyliget most már sok fiatal családnak ad otthont, jól érzékelhetően itt telepednek le azok, akiknek elegük lett a zajos, füstös városból, gyermekeiket a friss levegőn, egészséges környezetben szeretnék felnevelni. Az emberek zömét érdekli a táj, a hely szelleme, az élettér, ahol letelepedtek. Ezért csak üdvözölni tudjuk azt a kezdeményezést, hogy elkészül ennek a falurésznek a története. Erősen bíztattam Tivadart, hogy ragadjon mikrofont és szólaltassa meg Édesanyját, akinek a történetei biztosan felérnek jó néhány történelemórával…

 

vgy