A Föld napja alkalmából a Mátyásfa Környezetvédő Egyesület kirándulást szervezett a Börzsöny legöregebb fáihoz. Természetesen csak azokat a fákat vettük célba, amelyek jól megközelíthető helyen voltak, mivel a túrán résztvevő gyerekek átlagéletkora 8-9 év volt.
A Föld napja alkalmából a Mátyásfa Környezetvédő Egyesület kirándulást szervezett a Börzsöny legöregebb fáihoz. Természetesen csak azokat a fákat vettük célba, amelyek jól megközelíthető helyen voltak, mivel a túrán résztvevő gyerekek átlagéletkora 8-9 év volt.
Így is egy kicsit nagy fába vágtuk a fejszét, mivel úgy gondoltuk, hogy előbb egy kicsit körülnézünk a Börzsöny legszebb csúcsai között, és majd visszafelé tekintjük meg a matuzsálemeket. Így a királyréti cseresznyefa parkolóból felszaladtunk a Nagy-Hideghegyre, majd átszaladtunk a Csóványosra, hogy innen induljunk tovább a tulajdonképpeni célpontokhoz.
|
 |
| Oda mentünk | Nagytotál |
Nagy-Hideghegyre fölérve természetesen nem maradhatott ki a férfiaknak a jéghideg sör és a finom juhtúrós sztrapacska (hiszen ezért jöttünk erre). A többiek beérték az üdítővel, vízzel, és életmentő volt a gyerekeknek a magunkkal vitt nagy mennyiségű – bár a melegre való tekintettel olvadt – csokoládé. Ez utóbbit a túra során többször be kellett vetni, igaz, később már az elcsigázott felnőttek dézsmálták.
 |
 |
| A fiúk | És a lányok |
Csóványoson a kilátó döbbenetesen rossz, életveszélyes állapotban volt, nagy betűkkel ki is írták, hogy felmenni tilos. Ennek ellenére az ajtó nyitva van, így a turisták nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy a Börzsöny legszebb panorámáját megcsodálják. Nekem már nem volt erőm felmenni, én az elveszett kalóriákat pótoltam a kilátó tövében?
 |
 |
 |
 |
| A csóványosi kilátó kilátásai (a műszaki állapotát nézve nem túl rózsásak) | Hét öles fa! Az első megtalált “nagy öreg” |
Ezután következett utunk első igazi célja egy gyönyörű bükk képében. A túra immár könnyű terepen ment, a gyerekek egymással versengve szaladtak előttünk, és nekünk felnőtteknek alig volt erőnk letérni az útról, hogy a 100 méterre lévő öreg fát közelről is megcsodáljuk. Szerencsére a másik két öreg hárs már egészen az út szélén volt, a terep is egyre jobban lejtett, így nem kellett erőt kifejteni. Bár a kicsik még nem lankadtak, egyre többet hangzott el a ?Mikor érünk már oda?? jól ismert (és egy idő után idegölő) kérdés. Az iramot egy kiadós fagyizás ígéretével még tudtuk fokozni, így végül – megtörve bár, de fogyva nem – elértük utunk végét.
 |
 |
| A gyönyörű bükk Csóványos és a Foltán (Fultán)-kereszt között |
 |
| Fotók: Kunos Viktória/Manczur Ferenc |
Összegezve a tapasztalatokat:
– Gyönyörűek az öreg fák, kár, hogy nincs belőlük több, és lakott településhez közelebb, akkor nem kellene ennyit menni.
– Májusban is le lehet égni és napszúrást kapni.
– A gyerekek társaságban, csokoládéval tunningolva hihetetlen teljesítményre képesek.
– A felnőtteknek viszont nem ártana a téli tespedés után némi kondícióra szert tenni.
Kunos Viktória
