Kedves Barátaink, nem várhattuk, hogy ország-világ megtudja, mikor vehet végső búcsút Pribil Györgytől. Tudomásunk szerint ez a család belső ügye maradt, fájdalmukat nem osztják meg a nyilvánossággal. Nem hinnénk, hogy a nagyszerű zenész arra vágyna, hogy közhelyekkel teletűzdelt nekrológot írjunk róla. Hosszú, raszta haját elképzelni sem tudtuk fehérnek, sose jutott eszünkbe, hogy egyszer majd bácsi lesz. Nem, nem lett az, a tragikus baleset véget vetett mindennek.
Meglepődtünk, milyen sokan kedvelték. A szerettein kívül a zenészek, a rajongók, a szarvasgombászok, a kutyatulajdonosok, a Börzsöny szerelmesei, fiatalok és kevésbé fiatalok. Sokáig fogjuk emlegetni még, hogy volt egyszer köztünk egy fiú, aki úgy pengette a gitárt, mint kevesen mások.
Hallgassátok a zenéjét, és hagyjátok, hogy sírjon a blues.
Végvári Györgyi
Fotók: Kovács Gabriella
