2008-ban konferenciát szerveztünk Kismaroson Szabálytalan gyerekek címmel, melynek mottója a következő volt – talán még emlékszik is rá valaki – : A tehetség olyan, mint a Nap, előbb-utóbb fölfénylik. Nos, ez jutott az eszembe, amikor Vác város honlapján szembesültem a Vác város kiváló diákjainak névsorával. Tizenhárom diákot tüntettek ki 2014 szeptemberében ezzel a címmel, és közülük az alábbi testvérpárnak kismarosiak a gyökerei! Sőt, még egy harmadik kismarosi kitüntetett is szerepel a díjazottak között: Kalácska Eszter.
Flamich Gergely apai nagyszülei a hetvenes években telepedtek le Vácon, Flamich Ottó és Ógel Erzsébet unokájáról van szó. A kiterjedt rokonságból sokan élnek még ma is a faluban, gondoljunk csak a Hoffmann, Flamich, Ógel és Várnai családra. Gergő a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnáziumban érettségizett, egyetemi tanulmányait Skóciában kezdte szeptemberben.
Flamich Gergely a középiskolás ballagáson
Flamich Judit nem más, mint Gergő testvére. Szinte hihetetlen, hogy egy családból két gyerek is kiérdemelte a díjat. A váci Radnóti Miklós Általános Iskola növendéke volt júniusig, ő Bécsben kezdte középiskolai tanulmányait.
Flamich Judit, Vác város kiváló diákja
Mindig érdekelt a tehetséggondozás; mennyi ebből az öröklés, mennyi a családi inspiráció, és mennyi ebből a gyerek szorgalma és kitartása? Ki egyengette az útjukat az iskolában?
A Flamich testvérek édesapját faggatom erről, aki készséggel, és nem kis büszkeséggel mutatta be gyerekeit. Több kérdést tettem föl neki, de a válasza fölért egy vallomással. Nem is akarom szétszabdalni a kérdésekkel, annyira logikus és közérthető. Akinek van szeme, az láthatja, akinek van füle, hallhatja, miről szól Flamich Péter üzenete. Egy betűt sem tettem hozzá.
„A gyerekek egy-egy nehezebb időszak kivételével teljesen önállóak voltak, Gergő esetében ez a középiskola teljes egészére igaz volt. Nála a matematika iránti érzékét már az alsóbb általános iskolai osztályokban felfedezték és hála a matematika tanároknak (beleértve a már nyugdíjas matematika tanár nagymamát) és hála Zsuzsinak (anyuka) – aki sokáig a verseny szorgalmik megoldásáról estéket beszélgetett Gerivel – megfelelően gondozták. Persze a saját szerepemet sem akarom letagadni, én is beleszóltam 1-2 komolyabb feladat megoldásába (amíg tudtam) és az én diákkori eredményeim Gergő szerint is példaként álltak előtte (1989-ben megnyertem az OSZTV döntőjét). Gergő már harmadikos korában Zrínyi országos döntős volt. Egyszerűen szereti a számokat, a logikát. 12 éven át kitűnő tanuló volt, németül, franciául, angolul beszél, angol IELTS + felsőfokú nyelvvizsgája van. Most szeptemberben kezdte meg az egyetemet az Egyesült Királyság 3. legrégebbi egyetemén a skóciai St. Andrews University matematika és számítástechnika tudományok karán. (egyébként erre az egyetemre jártak Vilmos herceg és Katalin, itt „találták fel” a golfot, ezért a golf világszervezet székhelye, de az angol egyetemek számítástechnikai rangsorában idén első volt).
Gergő már Skóciában tanul
Hogy mi lesz belőle, az az ő döntése, tőlem a lehetőséget kapja meg a tanuláshoz.
Judit inkább művész, de nem tagadhatja le az „otthonról hozott” matematikai érzékét, anyukájától örökölte a rajztehetséget és a zenei készséget. Kiválóan rajzol, fest, több versenyt megnyert. Zongorázik, ebben is megkapta az anyai segítséget. Az akrobatikát a rendkívüli hajlékonysága miatt kezdte el, de tavaly gerincproblémák miatt abba kellett hagynia, országos bajnoki 3. helyezése van. Azóta elkezdte a kick-bokszot és szabadidejében fut. A képzőművészet több, mint hobbi, de mégsem ebben az irányban tanul tovább. Nagyon jó a kapcsolatteremtő képessége, szervezőkészsége és nyelvérzéke, társadalmi munkában évek óta szervezője a váci és környékbeli futóversenyeknek. Németből középfokú nyelvvizsgája van, angolul folyékonyan beszél, az olaszt most kezdi. Szeret emberekkel dolgozni, kapcsolatot építeni, továbbtanulásához egy különleges iskolát választott, Bécsben az Osztrák Gazdasági Kamara Modul középiskolájában Turizmus és Hotelmenedzsment szakon tanul tovább idén szeptembertől.
Gergőnél Minda Mihályt emelném ki a Boronkayból, aki mint matematika és fizika tanár és osztályfőnök egyengette az útját, Juditnál Garay Nagy Norbert festőművészt, és mindkettőjüknél fontos szerepet játszott a szülői motiváció.
Arról, hogy milyen érzés látni az eredményeiket, szerencsére át tudom érezni az izgalmukat és örömüket saját tapasztalatokból, őket látva pedig ezek az érzések megsokszorozódnak és rendkívüli büszkeséggel párosulnak. Mellesleg nekem fontos látni azt, hogy a világ bármely részén megállják a helyüket, és nemcsak felvehetik a versenyt, hanem legjobbak tudnak lenni.”
Szívből gratulálunk!
