Európa másik végéből érkeztek, a második hullám idejére itt ragadtak a Dunakanyarban, mostanra meg már visszautaztak Spanyolhonba. Vicent és Zsófi most Vicent szülővárosában él, Castallában, ami Alicante (katalánul: Alacant) városhoz van közel. Egy tál tapas – tradicionális spanyol étel – mellett beszélgettünk. Magyarul.
Vicent: Ezt úgy esszük, hogy középen van egy kis kaja, ami bármiből lehet, és
kenyeret eszünk hozzá. Kis fogás lehet magyarul a tapas neve.
November óta vagytok a Dunakanyarban régen voltál otthon, van honvágyad?
Vicent: Igen nagyon. Bár ezen a helyen nagyon szerettem lenni. Itt jöttem rá Zsófival, hogy nem egy nagyvárosban, hanem kisebb településen tudunk csak élni.
Magyarországon nyelviskolában dolgoztál, otthon mit fogsz csinálni?
Vicent: Szeptembertől állami iskolában szeretnék tanítani. Zenét. De lehet, hogy
Olaszországban kapok majd munkát, ott nyelvet és irodalmat tudok majd tanítani egy gimnáziumban. De nyáron még Magyarországon is leszünk újra, mert jövünk még vissza egy esküvőre, meg egy evezős túrára a Tiszára. Spanyolországban sokat leszek a családdal barátokkal, és szerveztem egy fotókiállítást is Castallába a biodiverzitásról.
Zenetanári végzettséged is van? Látom a gitárt is, milyen műfajt játszol rajta?
Vicent: Nyelv- és irodalom végzettségem is van és zenetanári is. Az eredeti hangszerem a
szaxofon, de azon már nem játszom. Most klasszikus gitározom, de ez a gitár itt marad most, Zsófi szüleinél mert, otthon is van egy.
Zsófi Te mivel foglalkozol?
Zsófi: Városfejlesztéssel, annak társadalmi kérdéseivel, ebből szeretném a doktorit is
letenni. Több magyar várossal is foglalkoztunk a munkahelyemen, például Esztergommal, de a járvány alatt otthonról dolgoztam. Az érdekel, hogy hogyan lehet a lakosokat bevonni egy városfejlesztésbe. Mert ez nagyon szépen hangzik papíron, de a gyakorlatban nagyon nehéz olyan embereket a fejlesztésbe és közösségbe bevonni, akik erre nem állnak készen. Vagy egy másik felmerülő kérdés, amellyel a karantén miatt szembesülni kell majd az az, hogy az emberek mennyire keresik a zöldet most. Rengetegen költöznek ki a városi bezártságból, de éppen emiatt vidéken csökken majd a zöld felület… a kis településekből kis városok lehetnek.
A járvány alatt a munkán kívül mit csináltatok?
Vicent: Kirándultunk, a kék túrát jártuk végig a Börzsönyben. Voltunk Szokolyán,
Nagymaroson, Alsópetényben. Nagy-Hideg-hegyen, Zebegényben. Télen a nagyon hidegben a pedig a kályha mellett zajlott az élet. Spanyolországban, a szülővárosom Castella közelében ott a tenger, de valójában mégis a hegyekben van. Télen nincs hideg, nyáron meg nincs forróság.
Vicent, nagyon szépen beszélsz magyarul, hogyan tanultál meg?
Vicent: Próbáltam magamtól, olvasva és hallgatva, ahogyan olaszul is megtanultam, de a
magyarnál ez nem ment. Tavaly nyáron intenzív tanfolyamra jártam, most magántanár tanít. Online órákon.
Magyar irodalmat is mutatott esetleg a tanár?
Vicent: A magyar irodalmat Zsófi nagymamájával tanulom. Mindent mutat. Verseket, szólás-mondás könyvet… Vicent, magyarul Vince, megcsordul a pince! Olvastam fordítást is az Édes Annát, meg az Örkény egyperceseket. Szeretnék úgy megtanulni, hogy eredetiben tudjak olvasni. A kismarosi Vitamin-tanyán is sokat tanultam, meg a verőcei piacon pénteken és a nagymarosin szombaton. És a sörözés közben is lehet tanulni. A kedvenc söröm Magyarországon a Kozel, és néha egy csapolt Közelt kérek…
Kubalának két méteres szobra áll a Barcelonai stadion előtt. 1999-ben a Barca centenáriumi évében Kubalát a valaha volt legnagyobb Barca-játékosnak választották meg. A magyarok a Barcáért című dokumentumfilm Kubala munkásságát mutatja be,
https://www.youtube.com/watch?v=EpXaqADSgFc , itthon mégis alig ismert Kubala László
neve, tudod, hogy ki volt?
Vicent: Kubala igen! Őt Mindenki ismeri. Gyerekkoromban földrajz órán vele tanították
nekünk Magyarországot. A térképen úgy találtuk meg, hogy tudtuk Kubala hol született.
Nálunk, ha Ha a foci nem érdekel valakit, akkor is tudja, hogy ki volt Kubala.
Örülök, hogy találkoztunk, jó utat hazafelé, emlékül pedig vidd haza a Házak, arcok,
legendák című könyvet. Kik várnak otthon?
Vicent: A szüleim, a testvérem. A húgom, Castellóban él. És a barátaimat is meglátogatom
hazafele a vonatúton. Köszönöm szépen a könyvet, jó volt vele sétálni Kismaroson, a
házakat megnézni, a címek alapján. Köszönjük szépen, és nagyon örültünk, hogy itt
lehettünk.
Néder Sarolta